Buriburi (2024. szeptember)
- Buriburi!
Csak ennyit tudott mondani, amikor szülei levették a leplet
a szülinapi ajándékáról.
Ezt is csak hosszú szünet után,
mert az öröm, a csodálat, a boldogság egyszerűen elnémította.
A változás (2024. április)
Este van.
A látogatók végre elmentek az állatkertből.
Minden állat nyugodtan élvezheti a vacsoráját.
Nyammogás, csámcsogás, szürcsögés, gurgulázás és morgás hallatszik mindenhonnan.
Mindenhonnan, kivéve az egyik hátsó ketrecet.
Onnan más zajok hallatszanak:
A legfontosabb kérdés (2024. március)
Képzeljétek el a következőt:
Hirtelen, mintha csak a semmiből tűnne elő, egy ismeretlen áll előtted.
Közelebb lép hozzád, mélyen a szemedbe néz és megszólal:
A mesék gyakran távoli országokba röpítenek minket, vagy talán egy másik világba is. Varázslatos helyre érkezünk, ahol különös dolgok történnek velünk.
- Hát ez meg hogy lehet? Mintha a mesék tündére érintett volna meg finom ezüstös szárnyaival, vagy egy nagy, láthatatlan varázsló a varázspálcájával, és máris értem, hogy mit beszélnek a kövek, a növények, az állatok. Meghallom, ahogy a földön a kristályok, az égben a csillagok muzsikálnak.
Teóval, az ifjú asztalosinassal is hasonló történt.
Repülés_2023 (2023. október)
Tavasz volt, szép tavaszi nap. Már nyíltak a virágok a kertben. Félix szokatlanul korán kipattant az ágyból. Nem kellett összeveszni vele sem a reggelin, sem a fogmosáson. Minden ment magától. Az oviba is időben beért. Hiszen ma már hat éves. Nagyfiú. Mindenki ezt mondta neki: milyen nagyfiú vagy már! Ma végre megkapja a repülős könyvet, amit minden alkalommal végig lapozott a könyvesboltban, ha arra jártak.
– Nem kérek semmi mást szülinapomra, csak ezt a könyvet , légyszi, légyszi, légyszííííí – nyaggatta a szüleit folyton.
Varázsló és fényvirág_2023 (2023. szeptember)
Dani az ágyat nyomta legalább öt napja. Láza már nem volt, de olykor-olykor csúnyán felköhögött, és sokat aludt.
A szülei dolgoztak, ezért nagyanyó vigyázott rá. Hosszan üldögélt az ágy mellett és egy csíkos sálat kötögetett télire.
Időnként fel-felpillantott. Kicsoszogott a konyhába gyógyteát főzni, vagy megigazította a takarót a betegágyon, esetleg kicserélte a borogatást Dani homlokán. Dani pedig azt mondta ilyenkor:
– Mesélj, nagyanyó!
Romkocsma a világ végén (2022. december)
December 24-én járunk, 13 óra 12 perc van.
Már túl van a család a szerény ebéden, és mindenki az estére, karácsony estéjére készülődik:
- Van, aki bejglit készít,
- más illatos fahasábokat és fenyőágakat hoz a lakásba,
- van, aki elvonult a szobájába és ott végez titkos előkészületeket,
- és van Fanni, aki épp az instáját pörgeti (most, hogy végre Csilla, a húga, visszavonult a szobájába).
Fanninak nem volt semmi konkrét célja.
Nézegette, hogy mi történt a barátaival az utóbbi 1 órában,
van-e valami hír vagy érdekesség…,
amikor felugrott egy reklám.
Tündéres mese (2022.november)
Az őszi erdőben egy estén egy leány lépeget előre. Liliannak hívják. A lehullott nedves avar illata tölti be a hűvös levegőt. Lillian fázik, ruhája átnedvesedett. Pirosló csipkebogyót szedeget vékony kabátja zsebébe. Az állatok már behúzódtak odvaikba, a gyökerek közé, menedéket adó fészkükbe. Hirtelen megrebben a lomb. Lillian felnéz: mintha elszállt volna fölötte valami vagy …valaki.
Körhinta (2022. július AB Hét)
Valahol – innen nem is olyan messze, nem is olyan régen – volt egy híres város.
Ez a város annyira virágzott, hogy a környékről mindenki ide akart költözni. Széles utcák, sokféle bolt, minden szombaton óriási vásár volt itt.
Sőt a környék első játszótere is itt épült fel!
Ezen a játszótéren volt kettő pedálos kiskocsi, egy célbadobós hajtány, egy 4 lovas körhinta is fából faragott lovakkal,
és ezeken kívül még sok más csodálatos játék.
Ezek a játékok annyira értékesnek számítottak, hogy minden este a gondnok bepakolta őket a tér szélén álló faházba, nehogy bajuk essen!
Nem csoda, hogy akkoriban minden gyerek azt kérte a szüleitől,
hogy hoznák el erre a játszótérre…
Zeuklész (2022. június)
Óriási dördülés hallatszott, majd szinte azonnal villám hasította át az eget.
- Úgy látszik Zeusz, a görögök legnagyobb istene, üzenni akar valamit. – állapította meg az idős nő, aki épp a hegyi úton kezdett leereszkedni a tengerparti síkság felé.
Már igen későre járt és a sűrű fellegek miatt teljesen sötétbe borult minden.
Az eső is rákezdett.
Az asszony alig találta az utat.
De tovább haladt mert tudta, hogy mostantól már lefelé fog vezetni az út.
Egy pillanatra megállt, mert mintha sírást hallott volna.
Aztán tovább haladt, mert ugyan ki sírhat ilyen ítéletidőben ezen az úton. Amúgy sem találná meg ebben a viharban.
Sziszi-Fuszi (2022. április)
A szülinapjaimról szeretnék mesélni nektek.
Hallottam már olyanokról, akiknek sok születésnapjuk van.
Nekem csak 3 volt, több nem is lesz,
és én teljesen elégedett vagyok ezzel a hárommal.
1.
Az első születésnapomra nem emlékszem.
Arra senki sem emlékszik, mert akkor születünk meg.
2.
A második szülinapomra viszont tisztán emlékszem.
Az a nap is ugyanúgy kezdődött, mint a többi….
Az öreg tölgy meséje (2022. február)
Itt pihentem sokáig, míg egy napon eljött hozzám egy tündér. A közelembe lélpett, és miközben körbetáncolt egy régi-régi üzenetet is suttogott nekem.
Majd fölém hajolt, és ezt súgta:
- Nemsokára felébredsz, és nőni kezdesz.
Hatalmas, terebélyes fa lesz belőled, és őrizni fogod a titkot, amit neked adok.
Sötétország (2021. szeptember)
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király.
Ő volt a világon a leghatalmasabb, olyan hatalmas, hogy nem voltak ellenségei.
Ő volt a világon a legbölcsebb, olyan bölcs, hogy minden dolgot ismert, legyen
az a főváros főterén vagy az ország legtávolibb játszóterén homokozó legkisebb
gyermek szívének legmélyén…
Ám az, amit a király a legfontosabbnak tartott: a szeretet volt.
Nem volt olyan élő vagy élettelen, ami ne élvezte volna a szeretetét.
Hogyan is lehetett volna ilyen, amikor a szeretet határtalan és mindennél
hatalmasabb…
Hősök és igazi harcosok – hangjáték 2. rész
Az igazi hős a belső hangra hallgat, amit csak a csendben lehet meghallani.
Viszont ez a csend nem függ a külső zajoktól, állhatunk a Nyugati pályaudvaron, vagy bömbölő zene közepette, akkor is meghallhatjuk.
Ha viszont belül nem figyelünk rá, nem fogjuk hallani még templomaink meghitt csendjében sem.
Hol hallhatjuk meg ezt a belső hangot?
A szívünkben.
Hősök és igazi harcosok – hangjáték 1. rész (2021. július)
Igazgató: Köszöntünk mindenkit mai ünnepünkön! Kezdődjék is a farsangi-szuperhős-bál!
Kathy: Nem is rossz ez a farsangi-bál, hiába alsós-buli.
Dany: Na igen, de azért a mi tizedikes bulink sem volt ám semmi…
Suzy: Nézzétek csak, a kosárpalánk alatt! Nagyon murisan festenek együtt.
Kathy: A drága kis tesókáink… Denevérember például…
Dany: Betmeeen!
Suzy: Ma néhány számmal mintha nagyobb fejfedőt húzott volna… Jaj de cuki, ahogy igazgatja!
Kathy: Na és Macskanő!
Dany: …Catwomeen!
Suzy: Nagyon kis csini ez a macskanő, mint minden filmjében, csak azt nem értem, miért lóg a fekete lakkcipőről egy árcímke meg egy áruházi lógó…
Bőrönd város (2021. június)
– Folyton csak ezek a bőröndök! Tádé, Lara, végeztetek már a pakolással?
Virág apuka áll a lépcsőn hatalmas bőröndökkel, táskákkal és madzagokkal átkötött dobozokkal körülvéve, és közben telefonál:
– Itt Virág. Igen, XY Úr, Nem XY Úr, majd két hét múlva XY Úr.
– Még nyaraláskor sem hagyják békén az embert!
– Apaaaa! – kiáltja fentről Lara. – Nem fér be a nagy macim! A szülinapi ajándékaimat már beraktam. Gyere segíts!
A csodálatos dallam (2021. május)
Valamikor, nagyon-nagyon régen csodálatos dallam csendült fel ezen a világon.
Mindenkinek meghatotta a szívét, aki hallotta. Olyan dallam volt ez, ami az embereket – a fiatalokat és az időseket is – „felrázta”.
Mintha mély álomból ébredtek volna. Úgy érezték, mintha egy másik világ kapui tárulnának ki számukra itt a földön. és ami eddig történt velük, az olyan valótlannak tűnt, mintha csak álmodták volna.
Azért város (2021. március)
Az Azért nevű város semmiképp sem volt hétköznapi. Bár pontosan ugyanolyannak tűnt első pillantásra, mint amilyenek azok a városok, amiket mi ismerünk, hiszen itt is éltek gyerekek, felnőttek, idősek és csecsemők is.
Az Azért városban élők ugyanúgy ettek, ittak, aludtak, futkároztak, dolgoztak és iskolába is jártak, mint mi.
Mégis volt valami más is a városban. Egy lehet, hogy azonnal nem észrevehető, de nagyon különös dolog…
Kristóf és Kalina hajóút – 2. rész (2021. február)
A hajó olyan volt, mint egy úszó sziget, ahol számtalan szórakozást lehetett találni. Kristóf és Kalina új és új szenzációk után kutatva vetette magát a hajó életébe…, és így teljesen megfeledkeztek egymásról.
A helyiségek folyamatosan változtak, a kihívások is változtak, de az érzelmek egy-egy élmény után ugyanazok maradtak: a gyerekek örültek a győzelemnek vagy elszomorította őket a vereség.
Kristóf és Kalina hajóút – 1. rész (2021. január)
Ideje nyaralni!
Ez a gondolat izgatta Kalinát, mióta három napja megtudta, hogy a sötét és borongós tél helyett hajós körutazás vár rá a meleg tengereken.
Pontosan egy hét múlva nagymamájával és unokatestvérével, Kristóffal elhajózik.
Igaz, hogy már 10 éve nem látta az unokatestvérét, mert Afrikában él a szüleivel, akik valamiféle tudományos munkát végeznek ott. Ők nem tudnak elmenni a hajóútra ezért gondolták, hogy a 2 gyerek a nagymamával mehetne.
2020 november – Róma és a belső csend
Időszámításunk elején járunk Rómában, valamikor a százas években és akárcsak most, közel a téli napfordulóhoz. Már 3 napja zajlanak Saturnália ünnepi eseményei, melyek az idén különösen nagy számú látványos elemmel örvendeztetik meg a nagyérdemű közönséget.
A Tiberis árterében, a Circus területén még a mai mértékekhez képest is hatalmas a tolongás. Madártávlatból egy hangyabolynak tűnik. Ám közelebbről szemlélve úgy négyszázezer ember zsúfolódott össze az arénában és az azt körülvevő vásárban.
Rengeteg portékáját kínáló kufár, talpig tógában és leplekben grasszáló társaságok és félmeztelen, félelmetes tekintetű, rabszolgák tolonganak a tömegben. Mellettük széles gesztusokkal magyarázó szónokok gyakorolják emelvényeiken az ékesszólás művészetét.
CD III – halál 2020. október Konferencia szöveg
Hajnalka kapkodva vezetett a jeges úton.
Ismeretlen volt a sötét erdei táj, sietett volna, de vajon hová vezet ez az út?
Elfehéredett ujjakkal szorította a volánt.
Az út rendkívül síkos volt, még alig derengett a hajnal.
A vékony holdsarló fénye épphogy megcsillantotta a hófoltokat az út szélén.
Úgy érezte, hogy teljesen kicsúszott a kezéből az irányítás.
Nemcsak az autóúton, az életében is.
CD II – szerelem 2020. október Konferencia szöveg
Hajnalka félresöpörte arcát félig eltakaró tincseit, mielőtt belépett az öreg ház előszobájába. Beleszimatolt a levegőbe.
Barackos pite! A kedvence!
„Sophie, megjöttem, te vagy a legjobb fej nagyi a világon!”- ugrott nagyanyja kitárt karjaiba.
CD I – születés 2020. október Konferencia szöveg
„Örökkévalóság hajnala:
üdvözlünk Téged!
Tudatunknak új Nap fénye lobban,
Meghozta nekünk az új életet.
Megjelentetett hát
Az új nap fényessége,
És e napnak soha sem lesz vége….”
Joci király 2020. október AB Konferencia szöveg
Joci a pamlagon ült és bámulta az órát. Mi érdekes lehet egy órában? – kérdezhetitek, hiszen órát mindenki látott már. Tudnotok kell, hogy ez nem akármilyen óra volt, hanem különleges. Különleges azért, mert a nagymamáé volt, és Joci, akárcsak a két nagyobb testvére, nagyon szeretett a nagymamánál lenni. Különleges azért is, mert mindig éppen a megfelelő időt mutatta. Ez úgy derült ki, hogy ha a nagyit megkérték valahogy így:
- Nagyi, mesélj nekünk valami szépet!
Nagyi ilyenkor rápillantott az órára, és így felelt:
- Hát jó. Most épp megfelelő idő van a mesére.
Joci ekkor belekucorodott a nagyi ölébe, nővére a kedvenc öblös fotelébe süppedt, bátyja pedig hasra vágta magát a szőnyegen, és már kezdődhetett is a mese.
Végre eljött az idő!
Elégedetten nézek szét. A falu még mély álomba merülve tárul szemeim elé, a hegycsúcsokat ködfátyol borítja.
A hideg reggeli levegő kisepri a fáradtságot a szememből, és vidáman lépkedek Pedro mögött.
A falubeli vének végre eleget tettek a kérésemnek. Bele se merek gondolni, mi történt volna ellenkező esetben. Hiszen alapvetően csak ezért utaztam ide Európából. Nem térhetek haza üres kézzel. Hogy nevettek volna a kollégák a szerkesztőségnél!
Amikor bejelentettem, hogy az inkák titkának nyomára szeretnék bukkanni, hogy erről egy remek beszámolót készíthessek utazó rovatunk számára, senki sem vett komolyan. Mindenki ugratott, hogy ebből lehet csak néhány évszázad múlva lesz használható anyag, és hogy biztos vagyok-e a dolgomban. Mindenesetre nem hagytam magam eltántorítani a tervemből, így végül a főszerkesztő beleegyezett az utazásba, és megszerezte nekem a perui kiküldetéshez szükséges repülőjegyet.
Fontos, hogy szép fotókkal térj haza, és legkésőbb 3 hét múlva a szerkesztőségben légy!
Az olvasóink már várják a következő úti beszámolódat! – tette hozzá útravalónak, majd kedélyesen vállon veregetett.
Vakáció a Holdon 2020. szeptember
Shhssssssssssshh… kisebb huppanással egy űrhajó landol a Holdon.
Por kavarog, majd egy újabb lökés készteti az űrhajón utazókat, hogy erősebben szorítsák a kapaszkodóikat. A következő pillanatban érdeklődő tekintetek szegeződnek az űrhajó ablakaira, majd a hangszórón keresztül a következő információt hallhatják: Mare Serenitatis – végállomás. Üdvözöljük Önöket a Holdon. “Kérjük, vegyék fel szkafandereiket, és kapcsolják be az oxigénellátást! Rövidesen megérkezik a holdbusz transzferjárat, amely elszállítja Önöket a “Tejút Hotelbe!”. A kapitány és a legénység búcsúzik, kellemes időtöltést kívánunk a Holdon!”
