Amikor 1924-ben néhány jó barát belekezdett annak a műnek a létrehozásába, amely végül a Lectorium Rosicrucianum megalapításához vezetett, zavaros és kaotikus viszonyokra bukkantak, melyben az ősi bölcsesség egészen különböző töredékei voltak a köztudatban. Ezek között még a hermetikus gondolkodás nyomaira is rá lehetett bukkanni, elsősorban a Teozófiai Társaság köreiben. Az irodalomkutatók által megőrzött, vagy inspirációk útján újra megtalált iratok Hermész néhány szép és találó gondolatát is tartalmazták. Azt is mondhatnánk, hogy ezek képezték egy új, megszabadító filozófia létrehozásának kiindulópontját.
A gnosztikus és hermetikus ismeretek az előkészületlen emberek számára nem könnyen érthetők. A régi teozófia – elsősorban keletre irányuló – miliőjében, lehetőleg Indiából származó mestereket és adeptusokat kerestek, vagy guruként tiszteltek bizonyos embereket. A Teozófiai Társaság megalapítását követő években, Angliában kialakult helyzetet bonyolultnak és szövevényesnek nevezhetnénk, melyben számos téves értelmezés és feltevés is helyet kapott. Ezért szervezett és megszabadító munkáról szó sem lehetett. Ehhez az is hozzájárult, hogy a kereszténység kétezer éves belső fejlődését nem vették figyelembe.
A Fény hirdetőinek célját mindig a belső kereszténység, a valódi eklézsia vagy emberi közösség képezte, amely a Halak időszakának kétezer éve folyamán számos megnyilvánulási pillanatot élhetett meg.
A dán származású Max Heindel elsősorban az Egyesült Államokban fejtette ki tevékenységét, és az elsők közé tartozott, aki az ezoterikus tudást összekapcsolta a keresztény megszabadító tanokkal. 1913-ban, Németországban Rudolf Steiner a Teozófiai Társaságból kiválva létrehozta az Antropozófiai Társaságot, azonban a hermetikus tanok, valamint az emberi szellem számára oly nagy fontosságú, Gnózisról szóló ismeretek ott még nem voltak fellelhetők.
Jan van Rijckenborgh és Catharose de Petri
Az Arany Rózsakereszt nagymestereiAz Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája Hollandiában, Haarlemben kezdte meg működését, ahol a központja ma is található. 1924-ben a Z.W. Leene (1892-1938) és J. Leene (1896-1968) testvérpár csatlakozott a Max Heindel által 1909-ben Oceanside-ban (USA, California) alapított Rózsakeresztes Társaság hollandiai tagozatához. A testvérek hamarosan a társaság legaktívabb tagjai lettek, és 1929-ben felkérték őket a hollandiai tagozat vezetésére. 1930-ban a Leene testvérekhez csatlakozott H. Stok-Huizer (1902-1990). Az együtt folytatott szellemi keresés eredményeként 1935-ben különváltak a Rózsakeresztes Társaságtól. Z.W. Leene 1938-ban meghalt, de J. Leene és H. Stok-Huizer folytatta a megkezdett munkát.
Tizenhat éven keresztül – amíg a második világháború Hollandiára is ki nem terjedt – tanulmányozták, és újraértelmezték az „ősi bölcsesség” gondolatait és felismeréseit. Utaltak a klasszikus rózsakeresztesek műveire. Gondolkodásuk kiindulópontjául az ideális „jóság, igazság és igazságosság” szolgált, és céljuk kezdettől fogva egy belső kereszténységre irányuló aktív csoport létrehozása volt.
A háború nehéz éveiben (1940-1945) felismerték, hogy munkájuk mindaddig sikertelen marad, amíg azt a hagyományos módon akarják megvalósítani. Amíg az újonnan elnyert egyetemes felismeréseket a régi, egoista vagy legalábbis az énre irányuló tudat próbálja magáévá tenni, az eredmény nem lehet más, mint ami a XIX. század valamennyi ezoterikus áramlatát jellemezte. Akkor az új csoportban is viszály, ön-túlértékelés, egzaltáltság és kritika uralkodna el. A tiszta eszmék beszennyeződnének, és hatástalanokká válnának. Az új tevékenységnek ezért a háború után új jelben is kellett állnia, az új lélek jelében, amely az ember szívében nyugvó tiszta szellemi magon alapulva fejlődhet ki.
Isten, világosság.
Az ötvenes évek közepén Jan van Rijckenborgh és Catharose de Petri tanulóik számára megnyitották a „hermetikus bölcsesség kincseskamráját”. A csoportot az öntevékenység által akarták a megszabadító életmódhoz vezetni. Ezen kívül szándékukban állt minden szokásos világi nézettől függetlenül feltárni az Istennel, világgal és emberrel kapcsolatos ősi egyiptomi bölcsesség mély felismeréseit. A Lectorium Rosicrucianum munkájának ez képezi az egyik alappillérét. Mélységes öröm tölti el azt az embert, aki bensőjében megtapasztalja az első léleksugárzást. Aki így válik Hermész tanítványává, az minden további nélkül megerősítheti a kijelentést: „Isten, világosság”.
Ha a Rózsakereszt Iskolájának gyújtópontjaiban folyó munkát minden résztvevő lelkiismeretesen hajtja végre, akkor egy idő múlva új embertípus jön létre. Akkor „a Szerzet hatalmas méretű, új, világra vonatkozó tevékenységéről” beszélhetünk.
A közösség tagjai ekkor olyan lehetőségekkel és tulajdonságokkal gazdagodnak, mellyel az egyetemes tan megváltoztathatatlan igazságát új és korszerű módon hirdethetik. Ez nemcsak a világirodalom számos megszabadító szövege által valósul majd meg. Ha minden jól alakul, akkor inkább az összetartozás és lelki egység élménye csendül ki a csoport tagjainak valamennyi vállalkozásán keresztül. Akkor Hermész tanításait, és a megszabadulás vele kapcsolatos erejét nyugalomban és biztonságban lehet majd kihordani. Ennek következményei pedig hamarosan megmutatkoznak.
A Lectorium Rosicrucianum jelenlegi szervezete
A Lectorium Rosicrucianumot tanulók közösségei alkotják, és a világ 60 országában találkozhatunk velük. Európa országain kívül Észak- és Latin-Amerikában, Afrika számos országában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is működnek centrumaink. A Nemzetközi Szellemi Iskola központja Hollandiában, Haarlemben található.
Az alapító szellemi vezetők, Jan van Rijckenborgh (1968) és Catharose de Petri (1990) halálát követően, a szervezet irányítását egy nemzetközi bizottság, a Nemzetközi Szellemi Vezetőség (ISL) vette át. Az ő munkájukat országos vezetőségek, és különböző munkacsoportok támogatják.
A Lectorium Rosicrucianum egy non-profit szervezet, mely magát a tanulók és tagok hozzájárulásaiból, adományaiból tartja fenn, és nem folytat tisztán profitorientált tevékenységet. A szervezethez való csatlakozásra egy rövid, orientációs periódust követően, bárkinek lehetősége van, amennyiben betöltötte 18. életévét, és felvételét írásban kérte. Amennyiben valaki szeretné megszakítani a kapcsolatot az iskolával, erre egy informális levél formájában bármikor lehetősége van.
Konferenciahelyek és centrumok
Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája számos konferenciahellyel rendelkezik, szerte a világon. E konferenciahelyek spirituális találkozási pontokat jelentenek az iskola tanulói számára, ahol havi rendszerességgel találkozhatnak egymással, a tan, önmaguk és egymás felé fordulhatnak, és közösen tölthetnek el egy-egy hétvégét. A konferenciahelyeken olyan környezetet alakítottunk ki, mely segíti az elmélyülést, a belső elcsendesedést.
Ezeken túl, számos nagyvárosban tart fent a szellemi iskola centrumokat, ahol a tanulók, a tagok és az érdeklődők különböző rendezvényeken vehetnek részt.
Amennyiben az önhöz legközelebbi centrumot szeretné megtalálni, kérjük látogasson el a következő aloldalra.
A Nemzetközi Iskola mellett a Lectorium Rosicrucianum számos országban független alapítványokat is létrehozott, melyek célja, hogy a gnosztikus, hermetikus és rózsakeresztes tanítások hozzáférését támogassák a kulturális és a tudományos élet különböző színterein. Az alapítványok konferenciákat, kerekasztal beszélgetések, előadásokat, és kulturális rendezvényeket szerveznek, és együttműködést keresnek más szervezetekkel, valamint a tudomány és a művészetek területein tevékeny szakemberekkel, művészekkel.
A Lectorium Rosicrucianum alapítóinak műveit, valamint más, egykor élt, vagy épp a jelenünkben tevékeny spirituális tanítók munkáit az iskola saját kiadóján keresztül (Rozenkruis Pers) jelenteti meg a világ számos országában, különböző nyelveken.
Magyarországon a Lectorium Rosicrucianum az Aquarius Alapítványon keresztül kapcsolódik ezekhez az aktivitásokhoz. A Rozenkruis Pers kiadványait magyarul az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája Egyesület jelenteti meg.
Elérhetőségek:
pelikan@lectorium.hu
nymov@lectorium.hu
ov@lectorium.hu
