A Grál örök!
Ez a rövid mondat számtalan kérdést vet fel.
Mi az a Grál? Hol található? Keresheti-e minden ember? Létezik-e egyáltalán?
Mit jelent az örök?
Tudatunk, mely a kikeletnek, virulásnak és elmúlásnak van alávetve megértheti-e az örök igazi jelentését?
Nem úgy van-e hogy csak a hasonló a hasonlót értheti meg?
Mert mit is jelent az, hogy örök?
Mindig volt, mindig van és mindig lesz!
Háromdimenziós tudatunkkal beszélünk róla, de nem érthetjük meg igazi lényegét. Nem tudunk a mélyére hatolni.
De akkor van-e értelme beszélni róla? Igen, barátaink.
Mert van bennünk valami, ami hasonlatos az örökkel, mélyen eltemetve bennünk.
A Gnosztikus filozófia mindig az Egyetemes Tanból merít, s így az ,,Örök Grált,,
próbálja közelíteni és közvetíteni az ember tudatához amennyire ő erre érett és ránemesedett.
Feltesszük a kérdést.
Van-e már ténylegesen olyan mértékű szellemi előrehaladás, amit az ember feltételez?
Áttörte-e már az emberiség – minden modern segédeszköztől függetlenül-
saját korlátait?
Átlépi-e végre azt a határt, melyet korszakról korszakra megközelít?
Erre még csak kevesen képesek.
Az ember még sok szempontból befejezetlen és rendkívül korlátozott.
Az élet újra és újra elvezeti fejlődésének egy bizonyos pontjára, ahol valami alapvető dolognak kellene történnie.
Egy lényegbeli irányváltásnak, ami által egy magasabb élet-spirálisra kerülhet, mielőtt a halál elébe állna.
Itt és most a Vízöntő korszak elején újra ilyen lehetőséget és lendületet kapott az emberiség.
Az Isteni világosság – a Kozmikus Krisztus üzenete – ismét közelebb került hozzánk, nyitott szíveket keres, mert össze akar kapcsolódni velünk.
Az emberek nagy része is keres, nagyon keres.
Mit keres?
Igazságot, bölcsességet, szeretetet, békét, harmóniát, szabadságot…….
Egyszóval a Grált.
Amikor belemerülünk a Szent Grál keresésébe, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy voltaképpen mit is keresünk.
A leírások és utalások sokféleségében akkor találhatjuk meg az aranyfonalat
Ha felismerjük, hogy a jelképek, misztikus elbeszélések a bennünk lévő és minket körülvevő dolgok összefüggéseit ábrázolják és arra hivatottak, hogy segítsenek minket magasabb tudatossághoz jutni.
Ha ezt sikerül megértenünk, akkor keresésünk közben lépésről-lépésre szinte térképet kaphatunk arról minek is kell végbemennie bennünk.
Artur király és asztaltársaságának pompás legendája lovagok kalandjait ecseteli, akik kivonulnak a szent Grál keresésére.
Engedjék meg, hogy e legenda rövid részletével rávilágítsunk arra,
mi az, aminek feltétlen meg kell lennie a keresőben, hogy találjon is.
,,Galahád előtt zöld ruhás, fekete hajú asszony állt,Nimué,a Tó Asszonya.
– Már vártalak- üdvözli Galahádot.
Galahád leszáll a lóról, meghajol és udvariasan köszönti.
– Magányos lovag vagy, Galahád – szól Nimué. – Hol a pajzsod? Pajzs nélkül indulsz ily nagy útra?
– Úrnőm, reggel még kardom sem volt. Nem kerestem, mégis kaptam egyet. Ha pajzs kell, bizonyára időben hozzájutok.
– S ha nem, Galahád?
– Úgy pajzs nélkül keresem a Grált.
– S ha a Grált sem találod?
– Ez nem kérdés számomra, Úrnőm. Megbíztak a keresésével. Ennyi elég nekem.”
Honnan és kitől jöhetett ez a megbízás, mely Galahádot ily megrendíthetetlenné tette?
A ,, hasonlótól,, melyet szövegünk elején említettünk és mindannyiunk szívében ott raboskodik.
Minden emberben van egy mag, melyet Isten vetett el, s ha a jelölt megérett rá a mag csírázásnak indulhat.
Ebből a magból fejlődhet ki a hallhatatlan lélek mely vezetőjévé válik a vándornak hosszú útja során.
Amíg az ember fülébe suttoghatják e megbízás szavait, a mikrokozmoszoknak sok inkarnáción keresztül kell tapasztalatokat gyűjteniük.
Az élet iskolája sok születésen keresztül érleli, míg az ember belátáshoz nem jut származását ill. mai állapotát illetően.
Ha ez a belátás megszületett és lelke mélyéig megrendítette őt, akkor feltámad benne a vágyakozás, hogy mindazt mi régen volt – és az idők folyamán elveszett- újra megtalálja.
Ha valakin ez az üdvre-vágyás eluralkodik, megkapja a megbízást egy spirituális út bejárására, melynek a mai modern ember zaklatott életében is nagy jelentősége van.
Megbízást kap a Szent Grál keresésére.
A Grál, a tál, a kehely a keverőedény, vagy kő egy magasabb szellemi erő lelassított rezgéseit jelölik.
Minden kultúr- korszakban a Hallhatatlan Szerzet Szellemi erői létrehozták a lehetőséget, hogy az ember alámerüljön, s ezáltal megtisztuljon ebben a kozmikus vérben, Krisztus szeretet erejében.
A Grál keresése tehát nem irodalmi fikció és nem is olyan történet, melyről tudományosan vagy filozófiailag elmélkedni lehetne.
Ez az életben megvalósítandó gyakorlat, mely az úton haladó kereső számára közvetlenül és hathatósan az élő igazsághoz kapcsolódik.
Minden történelmi korszak különleges, új lehetőségeket kínál, ugyanakkor azonban jól meghatározható korlátokkal is rendelkezik, amelyeknek a múltat kell kirekeszteniük.
A jelenkor Grálja nem azonos tehát a századokkal korábban létezővel, s a jövőbeli Grál sem lesz azonos a maival.
A Grál lényege azonban nem változik, és csak ez a lényeg segíthet a keresőnek abban, hogy élete ösvényén előre haladjon.
Egyik Grál legenda csodálatosabb és jelképeit tekintve tisztább, mint a másik,a keresőt mégsem viszik egy tapodtat sem előbbre, ha a bennük rejlő üzenetet nem képes bensőleg megérteni, és nem próbálja meg megvalósítani saját életében.
A Grál vár a kereső számára nem egy düledező középkori vár a Pireneusokban.
A múltnak ezek a tanújelei legfeljebb ösztökélhetik őt, de nem ezek életútjának céljai.
A Grál-vár a modern ember számára a megújító energia tere, melyet teljes mértékben a szellemi fejlődésre irányuló lelkek közössége tart fenn.
A Szent Grált azok a földön élő emberek képezik és hordozzák, akik belső harcuk és megtisztulásuk révén már megtalálták azt.
Ebben az élő Grálban fogják fel és árasztják szét az emberiségre a Kozmikus Krisztus megújító energiáját.
Ennek a térnek kell átadni magunkat, hogy az elvégezhesse tisztító és megszabadító művét.
Önátadásunk révén ez az erő minden akadályt elvesz az utunkból.
Élő, megszakíthatatlan kapcsolat alakul ki a sugártérrel.
A bennünk lévő szellemi elv lépésről-lépésre kifejlődhet.
Egy új lélek, új lény ébredhet fel bennünk.
S itt a kulcs mely a Grál-vár ajtaját nyitja.
Ő az a másik, kinek növekednie kell és megérteti velünk halandókkal, hogy ebben a durva anyagi létben lehetetlen az Igaz Isteni szeretet, béke és harmónia.
Megértjük, ráérzünk: Fel kell oldódnunk ebben az új lényben, hogy valóban éljünk.
Ha mindennapjainkat önátadásban éljük és erről életvitelünk tanúskodik, akkor nyitott szívünk ajtaján beengedjük e nagy misztériumot.
Akkor utunk végén magasba emelhetjük a Szent Grált.
,,A dialektikusan elérhető határán állván
Ürítsük ki a kelyhet, melyet átnyújtanak.
Igyuk ki a tisztító, megtisztító erőt.
Az összetörő, szentelő erőt.
Az új embert megvalósító erőt.
Az ivás révén hasonlóvá válunk ahhoz, amit iszunk.
A kehely ürítése új kehellyé tesz minket.
És egyszer majd kehellyé válva az élő láncba kovácsolva,
álljunk az örök szeretetfolyamban és nyújtsuk át a számtalan
utánunk jövőnek
A Grált- a kelyhet.
Így legyen!
