Ahhoz, hogy valami Egészen Más jöhessen létre, szükségszerűen el kell engednünk a régit.
Ez vonatkozik a régi gondolatvilágunk biztonságos közegére hétköznapi és spirituális értelemben is.
Ha erre az aláhanyatlásra kicsit is nyitottak vagyunk, akkor kezdjük megérezni,
hogy ezt az egész hatalmas átalakulási folyamatot nem fogjuk tudni kontrollálni.
Ez azt jelenti, hogy ez nem olyan, mint egy építési terv, amit csak ki kell vitelezni.
Nem, ez a hétköznapi értelmünk számára egy labirintus, egy felfoghatatlan, átláthatatlan misztérium.
Ez kelthet bennünk eleinte félelmet is.
De ha nyitottak vagyunk tanulni a szív nyelvét, a szellemszikra nyelvét, akkor megjelenik egy egészen új biztonságérzet bennünk.
Ez Jézus Világosságtere, a transzformáció és a transzmutáció leírhatatlan erőtere, amibe bele lehet merülni, alá lehet merülni benne,
érezni, hogy tart és olyan messzeségekbe visz, amiről a régi, biztonságot adó tudatunk még csak nem is álmodott.
A lángra lobbant szellemszikra biztonságában így haladunk bátran az utunkon.
Ha készek vagyunk tanulni a szívünk nyelvét, minden sebes sodrású kanyart be tudunk venni a csónakunkkal
Mégha nem is látjuk előre a további kihívások megoldásait, a jelenben mindig rábízhatjuk magunkat, ez az erő vezet minket,
ha valóban készek vagyunk félretenni a régi rutint.
Általa egy teljesen más dimenzió jelenik meg és bontakozik ki az életünkben.
Ez a megszülető Új aztán izgalmas alkímiai folyamatot kezd el a régi világunkkal.
Persze ez csak akkor működik, ha készek vagyunk újra és újra alámerülni Benne,
és a megszülető Egészen Más biztonsága alapján elengedni, meghalni hagyni a régi világunkban oly fontos kontrollt a folyamat felett.
Ezért amikor valóban megéljük, hogy Istentől születtünk, és születünk folyamatosan, akkor megnyílik a lehetősége annak a vég nélküli transzformációnak, amire valójában születtünk, hogy így alámerüljünk abban a Fény-tengerben, ami azért jött,
hogy általa felszabadulhasson minden sejtünkben az Eredendő Világosság.
Ennek a tiszta tudatnak az erőterében sorban olvadnak el az eddig korlátozó illúzióink, mint cukorgolyók a vízben,
és transzformált tapasztalatokként tápláló, gyógyító itallá válnak a Lélek számára.
Így oldódik fel és alakul át nemzedékek és inkarnációk karma-tapasztalata, egyre nagyobb szabadsággal ajándékozva meg az embert és az emberiséget.
A konkrét mindennapjainkban pedig így alakul át a régi, megszokott látásmódunk
egyre táguló tudattá, a szellem-lélektér szabadságában.
/ Konferencia beszéd részlet /
