Magasabb képességek
Többek között a Merkúr-tudat, a szellemlélek tudata (l. Egyiptomi ős-Gnózis, Eljövendő új ember c. könyveket).

 

Makrokozmosz
A világmindenség. A legmodernebb űrtávcsövekkel végzett kutatások becslése szerint a világmindenség közel 12 milliárd éves. A makrokozmoszban előforduló minden elem a mikrokozmoszban is megtalálható. Hermész Triszmegisztosz, az egyiptomi beavatott ezért mondja, hogy „mint fent, úgy lent, mint bent, úgy kint.”

 

Mantram
Olyan szócsoport, mely bizonyos tudati állapotban és tudati beállítottságban énekelve és kimondva nagy erővel hat. Mantramoknak csak akkor van megszabadító hatásuk, ha a Gnózissal kapcsolatban lévő ember használja a Nagy Mű szolgálatában. Minden más használatuk csak természeti erőket hív fel, karmát okoz, tehát jelentősen megerősíti a dialektika kerekéhez bilincselő kötelékeket.

 

Másik
A valódi, halhatatlan embert nevezik így, aki igazán Istenből való és „tökéletes, miként a mennybéli Atya tökéletes”. A dialektikus létterületen való jelenlétünk egyetlen igazi célja az ő, az Egyszülött Fiú, a bennünk lévő Krisztus-lény feltámasztása; s ilyenformán ez minden őszinte, gnosztikus rózsakeresztesség értelme is.

 

Mennyek birodalma
Mennyek birodalma, Isten országa: az isteni rendszer, az emberiség eredeti életterülete, amelyikből az ember egy kozmikus katasztrófa folyamán (ami „bűnbeesés” néven ismeretes) mintegy kiesett. Erre a birodalomra irányul a megszabadulásnak (megváltásnak) minden emberben mélyen gyökerező vágya. Az emberiség e tulajdonképpeni életterületére való visszatérésre irányul minden megnyilvánult, univerzális szerzetlánc nagyjainak a fáradozása. Semmiképpen sem szabad összetéveszteni halottaink másvilági tartózkodási helyével, melyet teljesen jogtalanul neveznek a mennyek birodalmának, Isten országának, vagy mennyországnak. A halottak úgynevezett égi tartózkodása éppoly múlandó, mint a mi anyagi világunk, az úgynevezett élők világa, s csak átmeneti terület az újabb születés irányában, az élet és halál kerekéhez kötve.

 

Mentáltest
Magyarul gondolattest, azaz gondolkodási képesség. A dialektikus ember negyedik teste, amely a fizikai, éter- és asztráltesttel ellentétben még alakulóban levő, felhőszerű képződmény. Tulajdonképpen még igen kezdetleges, noha az én-ember azt hiszi, felettébb okos és már mindent tud.

 

Miatyánk
A Katárok ezt az imát a Lukács-evangélium szerint mondták. Fölöslegesnek tartották a „legyen meg a te akaratod” és a „szabadíts meg a gonosztól” hozzáfűzését, mondván: ezt az imát Jézus a tanítványainak adta, akiknek Isten akarata volt az egyetlen törvény; azon kívül a „jöjjön el a te országod” már mindent megmond. Mert Isten akarata ellenállhatatlanul érvényesül a mi bukott állapotunkban is. „Szabadíts meg a gonosztól”: ha Istent arra kérjük, hogy ne vigyen minket a kísértésbe, akkor mit tehetne már ellenünk a gonosz?

 

Mikrokozmosz
Mikrokozmosz (rövidített formájában mikrosz): az ember, mint minutus mundus, azaz kis világ, egy rendkívül összetett, gömb alakú életrendszer, amelyben belülről kifelé haladva megkülönböztethetjük a személyiséget, a megnyilvánulási teret, az aurikus lényt és egy hétséges, mágneses szellemteret. A mikrokozmoszon azonban a valódi embert kell érteni. Amit ezen a világon embernek neveznek, az csak egy elkorcsosult mikrokozmosz súlyosan csonkult személyisége. Mai tudatunk csak személyiségtudat (azaz testtudat), s így csak annak a létterületnek van tudatában, amelyhez tartozik. A mikrokozmosz firmamentuma (l. aurikus lény) jelenít meg minden olyan erőt, értéket és kötöttséget, amely a mikrokozmoszban régebben megnyilvánult különböző személyiségek élete következtében bekerült a rendszerbe. Ezek közösen alkotják mikrokozmikus égboltunk fényeit, csillagait. E fények tulajdonképpen vonzó-taszító hatású fókuszok, erőközpontok, amelyek jellegükhöz igazítva meghatározzák a mágneses szellemtér természetét, vagyis az erők és anyagok fajtáját, amiket ez a légkörből magához vonzva felvesz a mikrokozmoszba és ezzel a személyiségbe. Így tehát e fények milyensége határozza meg a személyiséget! Azaz a személyiség tényleges megváltozását a firmamentum – a fények – lényegi átalakulásának kell megelőznie, és ez csak az énlény önfeláldozása, a teljes énfeloszlatás árán lehetséges. A megnyilvánulási térség vagy lélegzőtér az az erőtér, amelyben a személyiség élete lezajlik. Ez az aurikus lényt és a személyiséget összekötő kapocs, amelyben a személyiség fenntartását szolgáló erő- és anyagcsere lezajlik.

 

Misztériumbolygók
Uránusz (1781-ben fedezték fel), Neptunusz (1846) és Plútó (1930), Naprendszerünk külső bolygói. Mágneses mezőkként jelentős hatást fejtenek ki az emberiség és minden egyes ember fejlődésére. Uránusz a szívvel való gondolkodásra tanít, Neptunusz összetöri a megrekedt, merev gondolkodást, Plútó pedig új lehetőségeinek megvalósítása elé állítja az embert. A misztériumbolygók az emberiség számára olyan időszakokban válnak észlelhetővé, amelyekben bizonyos embercsoportok, tapasztalataik alapján, érettnek bizonyulnak az aratásra. A misztériumbolygók tevékenysége Isten segédkezését jelenti egy rövidebb vagy hosszabb megnyilvánulási nap végén, hogy a lehető legtöbb emberlelket lehessen megmenteni. A három említett misztériumbolygó sugárereje légkörünkben ma újra érezhető, s fontos szerepet játszik az ítélet végrehajtásánál. Ez azt jelenti, hogy minden emberlényt megtámadnak, s belső állapotuk megnyilatkoztatására késztetnek. Ez a személytelen leleplezés, amely elől senki sem menekülhet, ez dönti el, hogy az ember majd a végbemenő légköri megmentési folyamatokban fenn tudja-e tartani magát. Önkényről vagy kiválasztásról tehát szó sem lehet. Az eljövendő időkben három további misztériumbolygó fogja a hatását fokozatosan megnyilvánítani az emberiségfejlődéssel kapcsolatban. E hatás és a bolygók észlelhetősége egyre erősödik majd, amilyen mértékben az embernek belsőleg sürgősebben szüksége lesz a segítségükre. A figyelmes olvasó megérti, hogy a misztériumbolygók ereje korszakunkban minden olyan embernek felbecsülhetetlen segítséget jelentenek, aki valóban és őszintén Rózsakereszt Krisztián Alkímiai Menyegzőjére törekszik.

 

Monád
A mikrokozmosz oszthatatlan szellemi magja. A Monádnak két pólusa van: az egyik a szívben – ez az ősatom (l. Szív rózsája); a másik az aurikus lényben található. A transzfiguráció folyamatában a két pólusnak egyesülnie kell. Ekkor egy hármas egység jön létre: a szellem–lélek–test egysége.

 

Nagy játék
Nagyszabásúan megrendezett, ravasz tükörszféra-cselekmény, amelynek az a célja, hogy a túlvilági okkultizmus egész eszköztárának bevetésével, hatalmas természeti jelenségeket előidézve megjátsszák az Úr újraeljövetelét. E – jelenlegi kozmikus napunk végét kísérő – nagyon alaposan előkészített hanyatlási jelenség következtében az a veszély fenyeget, hogy az egész félrevezetett emberiség e káprázat fogságába esik.

 

Negáció
Az, amit Pál naponta meghalásnak nevez („ Mindennap a halál révén állok”). Ez az a helyzet, amikor az ember az érdeklődését mindentől megvonja, ami ebből a világból való, beleértve ebbe a saját énlényét is. Állandóan, minden tettel nemet mondani vérünk természetes nyüzsgésére. Az ilyen életbeállítottságnak csak akkor van értelme, ha a felébredt belátás (igazi önismeret) logikus következménye, ami mai emberi mibenlétünk és természetrendünk való állapotát és fajtáját illeti. Az ilyen tudatos, meggyőződésből eredő „naponta meghalással” szabaddá tesszük magunkban a Gnózis megszabadító fénye kétszeres tevékenységének az útját, ami aztán lerombolja azt, amit belsőleg visszautasítunk, és felépíti, ami lehetővé teszi az új embermegnyilvánulást. Így halunk meg valóban, ami a régi embert illeti. Krisztus összetörő erejében elcsitul bennünk az egész, régi természeti törekvés, s így megjelenhet az Új Ember.

 

Noverosa
A Lectorium Rosicrucianum egyik fókusza, fiatalok konferenciahelye Doornspijkben, Hollandiában.

Occitánia
A középkorban ez volt a neve Franciaország Languedoc nevű országrészének. E független terület fővárosa Toulouse volt. Ide tartozott többek között a mai Felső-Garonne, Aude, Tarn, Felső-Loire, stb. Az Albigensek (katárok) ellen folytatott úgynevezett keresztesháború után, 1271-ben a király bekebelezte a korona birtokai közé.

 

Ozirisz
Az „egyiptomi örökségnél” azt mondtuk az Egyiptomi Misztériumokról, hogy azok a bukott embert emlékeztették egyetemes eredetére, Isten egyszülött Fiára. Az utat, amire az elveszett fiúnak kell rátérnie, hogy eljuthasson az Atyához, az egyiptomi misztériumok a zöld Ozirisztól a fekete Oziriszhoz vezető útnak nevezték. A zöld Ozirisz az a komoly jelölt, aki a Gnózis vezetésével tudatosan és állhatatosan bejárja a visszautat. Meg kell jelennie Ozirisz törvényszéke előtt, tehát új viselkedéssel kell megmutatnia, hogy kész folytatni belső beavatását, és felemelkedni a fekete Oziriszhoz, amely a magas cél, a visszatérés, a belemerülés az Atyába. Ezt a háromszoros utat az egyiptomi rendszer Kepler-Mesnaut-Ká-nak is nevezi, vagyis „hernyó-báb-lepke” folyamatának. Ez a transzfiguráció régóta ismert útja, az élő lélek útja az életet adó szellemállapothoz; vagy ahogyan a Katárok mondták: formálás – reformálás – transzformálás. Szellemlélek.

 

Pelikán Konferenciahely
Az európai misztériumiskola egyik fontos központja Únyban, Magyarországon.

 

Pentagram
Az ötszög. A lelkileg újjászületett ember jelképe, aki fölött Betlehem csillaga ragyog. A csillag öt ága szoros kapcsolatban van egymással. Ezek a megújult ember világító pontjai: a fej, a két kéz és a két láb csakrái. A régi ábrákon a jobboldali pontot mindig nyitva hagyták annak jeléül, hogy az újszülött lélek állandóan tevékenykedve, szakadatlan vérontással fáradozzon a még meg nem szabadult embertársaiért.

 

Perfektek
A Katárok e szerzeteseit a nép Bonshommesnek (Jóembereknek) nevezte. A perfektek megvalósították az újjászületett lelket, mely megtalálta Pimanderét.

 

Pimander
Pimander (görögül Poimandrész): az életre keltő szellem, aki az újjászületett lélekembernek – és általa – nyilvánul meg (l. szellemlélek). Ez a megnyilvánulás kétféle: egyrészt a mikrokozmosz hétszeres magsugárzása ölt alakot azáltal, hogy belép a főszentélybe; később pedig, miután végbement a (halandó lélek önfeláldozása által lehetővé tett) megszenteltetés, a tökéletes, nagyszerű mennyei ember, a belső Krisztuslény feltámad a természet sírjából, az ősatomból, a mikrokozmikus Föld középpontjából. Ez a fejlődés tehát teljesen krisztocentrikus, azaz Krisztus-központú. Krisztus, keresztre feszítése (azaz az isteni világosságnak a bűnös, halandó személyiségbe való belemerülése) után leszáll a Föld középpontjáig, hogy miután ott véghezvitte üdvözítő művét, sírjából feltámadjon.

 

Pineálisz
A tobozmirigy, latinul glandula pinealis, amely a koponyacsont alatt középen helyezkedik el. Ásványi szemcsékből áll. Ő képezi a csak az igazi szellemfényre reagáló kundalínivel együtt (ha ez a szellemszikrán és a tímuszon keresztül a krisztushormon segítségével lángra lobbant a Gnózis világosságában) a krisztussugár székhelyét. A belső megvilágosodás helye, amikor is nyitott kapuvá válhat, amelyen keresztül Isten bölcsességsugarai közvetlenül beáramolhatnak a főszentélybe.

 

Pistis Sophia
a) egy sértetlenül ránk maradt gnosztikus evangélium a Kr. u. II. századból – szerzőjének Valentinust tartják -, amely a Krisztusban való megváltás egyetlen útját, a transzmutálás és transzfigurálás ösvényét írja le rendkívül világosan, a legapróbb részletekig;
b) így jelölik az igazi tanulót is, aki kitartóan halad egészen a célig.

Prána
Életerő. Van olyan prána is, mely a megszabadulásra szolgál. Itt az isteni szeretetáramlatokról van szó, amiket a Gnózis bocsát rendelkezésünkre. A halál pránája is létezik; ezek az áramlatok a vízszintesen a földiségre irányított élet miatt jelennek meg, és ezzel az életmóddal vonzzuk magunkhoz őket, ami aztán továbbra is az élet és halál kerekéhez köt bennünket.

 

Púrok
A „tiszták”, a tökéletesek. Így nevezték azokat, akik a keresztény misztériumok útján lényükben véghez vitték a reformációt, s ezután, az emberiség és a világ szolgálatában, és így Krisztus igazi tanítványaiként, felemelkedtek a csillagok útján, a transzformáció (vagy transzfiguráció) útján. Az Ifjú Gnosztikus Szerzet a „tisztáknak” erre az állapotára utal, amikor újjászületett lélekről, szellemlélekről beszél, mely – mivel a szellemmel újra helyreállította a kapcsolatot – megint részesül az isteni bölcsességben, a Gnózisban.