A LECTORIUM ROSICRUCIANUM Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

 

A Lectorium Rosicrucianum Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája Egyesület (a továbbiakban: az „Egyesület”) a 2012. január 13. napján elfogadott alapszabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: a „Ptk.”), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: „Etv.”) valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: „Egyházi Törvény”) rendelkezései alapján 2018. augusztus 15. napján módosított és így valamennyi módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alulírott helyen és napon a következő tartalommal fogadta el. Az Egyesület az Egyházi Törvény rendelkezései értelmében vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül, ezért az Egyházi Törvény 9/B. §-a rendelkezéseinek megfelelően él azzal a lehetőséggel, hogy a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint az Egyesülettel meghatározott jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét az egyesületekre vonatkozó általános szabályoktól eltérően állapítja meg.

 

Preambulum

 

A) A „Lectorium Rosicrucianum, az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája” a kereszténység talaján álló nemzetközi szervezet. A „Nemzetközi Szellemi Vezetőség” (a továbbiakban: „NSZV”) vezetése alatt áll, amely megbízását a láthatatlan egyház, a Corpus Christi Egyetemes Szerzetláncától kapja. A „Lectorium Rosicrucianum, az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája” magyarországi szervezetét a jogilag független, jogi személyként működő, egyesületként működő Lectorium Rosicrucianum Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája Egyesület képezi.

 

A megbízatást az eredeti egyetemes vallás misztériumainak közzététele képezi, valamint az emberiség összekötése a láthatatlan egyházzal és az alapvető vallással, az úgynevezett DISCIPLINA ARCANI-val.

 

Az alapot az egyetemes tan tanúbizonyságaként a Biblia, valamint a világtörténelem más keresztény és gnosztikus irodalma képezi. A cél a transzfiguráció, azaz az ember szerkezeti megújulása a szellem, a lélek és a test vonatkozásában, mint ahogyan azt az evangéliumok a víz és szellem által történt újjászületésként leírják.

 

B) A Lectorium Rosicrucianum nevét a „Rózsakereszt Krisztián” klasszikus megjelölésből vezeti le. Ezzel egy olyan ember prototípusát jelölik, aki Krisztust követi. „Krisztián” Krisztusra, „Rózsakereszt” pedig a rózsának és a keresztnek arra az útjára utal, melyet Jézus járt. A rózsa a minden emberben nyugvó szellemi elvet jelképezi, mely a szellemi újjászületés előfeltétele.

 

C) A „Lectorium Rosicrucianum, az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája” megnevezés alatt olyan szervezetek léteznek és jönnek létre világszerte az egyes országok jogszabályaival összhangban, melyek vallásközösségekként a kereszténység alapján ugyanazt a célt szolgálják.

 

D) Az NSZV a holland jog hatálya alá tartozó alapítvány, melynek neve: „Stichting Internationale Spirituele Leiding van het Kerkgenootschap Lectorium Rosicrucianum”, székhelye pedig Hollandiában, Santpoortban van.

 

E) Az NSZV kizárólagosan felelős a tiszta tan megőrzéséért és a két nagymester, Jan Leene – spirituális neve: Jan van Rijckenborgh – és Henny Stok-Huizer – spirituális neve: Catharose de Petri – spirituális örökségének továbbadásáért a „Lectorium Rosicrucianum, az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Szellemi Iskolája” formájában, továbbá a szakramentumokért, a szertartásokért és az irodalomért.

 

F) Az NSZV átfogó irányítási jogköre alapján bizonyos feladatokat meghatározott személyekre vagy grémiumokra ruházhat. A konferenciahelyen történő spirituális munka irányítására és ellátására az NSZV az Intendánsokat kéri fel.

 

G) Az NSZV a világot átfogó munkát régiókra oszthatja, és ezen régiók vezetését strukturálhatja. A régiók vezetésére elnökségeket hoz létre az NSZV. Az NSZV irányelveinek megfelelően a regionális Elnökségekre kerül részben átruházásra az adott régió vonatkozásában a spirituális és szervezeti feladatok lebonyolításának felelőssége.

 

H) A vezetés NSZV általi jövőbeni kiegészítései vagy módosításai irányadók a Lectorium Rosicrucianum szervezeteinek tevékenységére.

 

 

I. Általános rendelkezések

 

  1. Az Egyesület neve: Lectorium Rosicrucianum Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája Egyesület.

 

  1. Az Egyesület székhelye: 2528 Úny, Újtelep 094/5. hrsz.

 

  1. Az Egyesület jogi személy.

 

  1. Az Egyesület alapcélként vallási tevékenységet végez.

 

 

II. Az Egyesület célja és tevékenysége

 

  1. Az Egyesület alapcélként vallási és lélekemelő tevékenységet végez, ennek megfelelően célja, hogy az eredeti egyetemes vallás misztériumait hirdesse, és összekapcsolja az emberiséget a láthatatlan egyházzal és az alapvető vallással, az úgynevezett „DISCIPLINA ARCANI”-val, valamint az emberek felemelkedését segítse, a test, lélek és szellem egységének és egészségessé válásának az útján.

 

  1. Az Egyesület feladata, hogy az élő kereszténység alapján kihordja és vallja az eredeti egyetemes istenszolgálatot, és segítsen az embereknek a saját lelki-szellemi tevékenységeikben.

 

  1. Az Egyesület különösen az alábbi vallási tevékenységeket fejti ki:

 

  • Összejövetelek és istentiszteletek rendszeres megrendezése és szakramentumok szolgáltatása erre alkalmas saját vagy bérelt helyiségekben.

 

  • Az emberiség vallásainak alapjait képező ősi szentiratok tanainak, valamint a Lectorium Rosicrucianum tanainak megismertetése nyilvános előadások, információs- és felolvasóestek, valamint érdeklődőknek megtartott tanfolyamok útján.

 

  • Kölcsön- és helyben olvasásra szánt könyvtárak üzemeltetése, amelyekben a tagok rendelkezésére áll a vonatkozó irodalom, folyóiratok és rendszeres publikációk. Az egyesület gondoskodik arról, hogy az alapvető tanításait tartalmazó kiadványok mindenki számára elérhetőek legyenek.

 

  • Ifjúsággondozás ifjúsági táborokban, ifjúsági találkozókon és összejöveteleken.

 

  • Bárki számára elérhető közösségi és egyéni együttlétek szolgáltatása, étkezéssel és szálással, amelyben a résztvevők feltöltődhetnek a test, lélek és szellem egységét és egészségessé válását segítő erőkkel.

 

  • A Lectorium Rosicrucianum külföldön tevékenykedő szervezeteivel fennálló kapcsolatokat ápolja, amelyek a magyar szervezethez hasonlóan az Alapszabályban meghatározott célok iránt kötelezték el magukat, valamint ezen szervezeteket támogatja létrejöttük során.

 

  1. Az Egyesület ezen túlmenően minden olyan más vallási tevékenységet is kifejthet, amely alkalmas céljai támogatására. Céljai érdekében megszerezhet vagy eladhat, bérelhet, illetve bérbe adhat ingatlant, szolgáltathat étkezést, szállást, és programokat.

 

  1. Az Egyesület elismeri Magyarország alkotmányos rendjét, és figyelembe veszi törvényeit. Ennek megfelelően célul tűzte ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14. §-a alapján a későbbiekben az Egyesület egyházként való elismerésére irányuló eljárást kezdeményezzen.

 

 

III. Az Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

 

  1. Az Egyesület tagsága alapító tagokból és tagokból áll.

 

  1. Az Egyesület alapító tagja lehet az a személy,

 

  • akinek alapító tagként történő felvételéről az NSZV vagy a Regionális Elnökség dönt, és

 

  • az adott személy az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére.

 

  1. Az Egyesület tagja lehet az a személy,

 

  • aki tagságba lépő nyilatkozatot kitölti, és az adott személy az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el,

 

  • kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére.

 

  1. Az egyesületi alapítói tagság vagy tagság megszűnik:

 

  • az alapító tag illetve a tag halálával;

 

  • az alapító tag illetve a tag kilépésével;

 

  • ha az alapító tagot az NSZV vagy a Regionális elnökség visszahívja;

 

  • az alapító tag illetve a tag kizárásával;

 

  1. A kilépést írásban kell közölni az Országos Vezetőséggel.

 

  1. Az Egyesületből kilépő alapító tag illetve tag elveszíti az Egyesületben megszerzett jogait.

 

  1. Az NSZV döntésével vagy a Közgyűlés nyilvános, minősített háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt az alapító tagját illetve tagját, aki

 

  • Az Alapszabály, vagy jogszabály rendelkezése ellen vét.

 

  • Az Egyesület határozatát megsérti, vagy az Egyesület érdekeit, illetve tevékenységét jelentősen károsítja.

 

  • Általános állampolgári kötelezettségeit durván megsérti.

 

  • A tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tagot az Országos Vezetőség póthatáridő kitűzésével köteles felhívni a fizetési kötelezettség teljesítésére és egyben figyelmeztetni a tagot arra, hogy a póthatáridő elmulasztása esetén vele szemben az Egyesületből történő kizárás kezdeményezhető.

 

  1. A kizárási eljárás kezdeményezése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, súlyos kötelezettségszegés, illetve az Egyesület érdekeinek, tevékenységének súlyos megsértése esetén az NSZV is kezdeményezheti a tag kizárását. Az eljárás alá vont tagot a kizárás tárgyában határozó ülésre igazolható módon meg kell hívni és az ülésen biztosítani kell részére a védekezési lehetőséget.

 

  1. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

 

  1. Az eljárás alá vont tag a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül jogosult a Közgyűléshez fellebbezni, amennyiben a kizáró határozatot a Közgyűlés hozta, illetve jogosult az NSZV-hez fellebbezni, amennyiben a kizárásról való döntést az NSZV hozta. A Közgyűlés, illetve az NSZV a fellebbezésről a következő ülésén köteles dönteni. Az eljárás alá vont tag a védekezési lehetőséget a fellebbezésről határozó ülésen is biztosítani kell.

 

IV. Az alapító tagok és tagok jogai és kötelezettségei

 

  1. Az Egyesület alapító tagja

 

  • jogosult részt venni a Közgyűlés döntéshozatalában, egyéb ülésein, rendezvényein;

 

  • jogosult az őt megillető 1 szavazati jogát személyesen gyakorolni;

 

  • jogosult javaslatokat, indítványokat tenni, intézkedéseket kezdeményezni;

 

  • megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, amennyiben 18. életévét betöltötte;

 

  • jogosult az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, és élni a tagságot megillető kedvezményekkel;

 

  • jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és az Egyesület gazdasági érdekeit nem sérti;

 

  • jogosult tevékenyen közreműködni az Egyesület céljai megvalósítása, valamint a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

 

  1. Az Egyesület tagja

 

  • jogosult részt venni az Egyesület által szervezett rendezvényeken;

 

  • jogosult javaslatokat, indítványokat tenni, intézkedéseket kezdeményezni;

 

  • megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, amennyiben 18. életévét betöltötte;

 

  • jogosult az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, és élni a tagságot megillető kedvezményekkel;

 

  • jogosult tevékenyen közreműködni az Egyesület céljai megvalósítása, valamint a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

 

  1. Az Egyesület alapító tagja és tagja köteles

 

  • az Alapszabály rendelkezéseit betartani;

 

  • az OV által meghatározott – tagdíjat fizetni.

 

 

V. Az Egyesület legfőbb szerve: Közgyűlés;

az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve: Országos Vezetőség

 

  1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az alapító tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Országos Vezetőség hívja össze. A közgyűlési meghívóban pontosan meg kell jelölni a Közgyűlés helyét és idejét. A Közgyűlésre minden alapító tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha az alapító tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyűlésen az alapító tagot meghatalmazott is képviselheti. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.

 

  1. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező alapító tagok 50%-a + egy fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre az alapító tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívták. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően nyolc napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti Közgyűlés meghívójában kell megjelölni. A Közgyűlést csak Magyarország területén lehet megtartani.

 

  1. A napirend kiegészítése

 

  • A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül az alapító tagok 10%-a az Országos Vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

 

  • A napirend kiegészítésének tárgyában az Országos Vezetőség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Országos Vezetőség nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

  1. A Közgyűlés technikai lebonyolítása

 

  • A Közgyűlést a Közgyűlésen jelenlevők egyszerű szótöbbségével megválasztott levezető elnök vezeti (levezető elnök).

 

  • A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a hozzászólók nevét és a hozzászólásaik lényegét, továbbá a meghozott határozatok teljes szövegét, valamint a szavazatok számát úgy, hogy a döntést támogatók és ellenzők számaránya egyértelműen megállapítható legyen.

 

  • A jegyzőkönyvet a levezető elnök valamint az egyszerű szótöbbséggel megválasztott jegyzőkönyv-vezető és jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyveket időrendi sorrendben, folyamatosan kell tárolni és megőrizni. A határozatokat évenként újrakezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

 

  1. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén úgy kell tekinteni, hogy a határozat nem került elfogadásra.

 

  1. A Közgyűlés határozatait írásban is meghozhatja olyan esetben, amikor az alapító tagok birtokában vannak a szükséges információknak, vagy azokat az előterjesztés tartalmazza. Az írásbeli szavazás elrendeléséről az Országos Vezetőség dönthet. Írásbeli szavazásnál az írásba foglalt határozati javaslatot a Szóvivő írásban kézbesíti az alapító tagoknak, az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt nappal korábban. A határozati javaslatban fel kell tüntetni az elfogadni javasolt határozat pontos szövegét, a határozati javaslatra adható lehetséges választ („egyetértek”, „nem értek egyet”, tartózkodom”), valamint a szavazat leadásának helyét, módját és határidejét. A kitöltött, aláírt és leadott szavazólap akkor érvényes, ha abból egyértelműen kitűnik a határozati javaslatra adott válasz, az alapító tag neve és aláírása. A szavazat leadására a kézhezvételtől számított legkevesebb 15 nap határidőt kell biztosítani. A kitöltött szavazólapokat a szavazás leadásának határidejéig vissza kell juttatni az Országos Vezetőséghez, aki megvizsgálja a szavazatok érvényességét, összeszámlálja a szavazatokat, az eredményről jegyzőkönyvet vesz fel. A Szóvivő, a szavazás eredményéről a szavazásra kitűzött határidőt követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja az alapító tagokat. Ha az írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a szavazatok 1/3-val rendelkező alapító tagok módosító javaslatot tesznek, az Országos Vezetőség 60 napon belül összehívja a Közgyűlést.

 

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:

 

  • az Országos Vezetőség éves beszámolójának elfogadása;

 

  • az Alapszabály jóváhagyása és módosítása;

 

  • az Egyesület alapító tagjának vagy tagjának kizárása;

 

  • az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása, amelyhez az NSZV jóváhagyására is szükség van;

 

  • mindazon kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az

 

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

 

  1. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

 

  1. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

 

  1. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

 

  1. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy;

 

  1. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben;

 

  1. Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

  1. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez az alapító tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

  1. A szavazatok kétharmada szükséges

 

  • az alapító tag vagy tag kizárásához;

 

  • a tagdíj mértékének megváltoztatásához.

 

  1. Az Elnökség (az Egyesület szóhasználata szerint: országos vezetőség; a továbbiakban és a teljes alapszabályban: Országos Vezetőség) az Egyesület legalább öt főből álló testületi vezető szerve. Az Országos Vezetőség tagjait az NSZV három évre kéri fel az egyesületi alapító tagok illetve tagok sorából. Az NSZV jogosult dönteni az Országos Vezetőség tagjainak indoklás nélkül történő visszahívásáról.

 

  1. Az Országos Vezetőség tagjaira vonatkozó közös szabályok:

 

  • Az Országos Vezetőség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Országos Vezetőség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet továbbá az Országos Vezetőség tagja az a személy, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Országos Vezetőség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  • Az Országos Vezetőség tagjává történő felkérés előtt a jelölteknek nyilatkozni kell, hogy velük szemben törvényes kizáró ok nem merül-e fel.

 

  • Országos Vezetőségi taggá való felkérés előtt a jelölteknek – ezen körülményen túl – arról is nyilatkozni kell, hogy megválasztásuk esetén e tisztséget elvállalják.

 

  • Az Országos Vezetőség tag, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

 

  • Az Országos Vezetőség tagjai társadalmi munkaként, ellenérték nélkül látják el tisztségüket.

 

  1. Az Országos Vezetőség tagsági megbízatás megszűnik:

 

  • az országos vezetőségi tag tagsági jogviszonya megszűnésével;

 

  • a megbízatás időtartamának lejártával;

 

  • az érintett személy:

 

  • lemondásával;

 

  • halálával;

 

  • az NSZV által történő visszahívásával.

 

Az országos vezetőségi tag az NSZV által visszahívható, ha a vezetőségi kötelezettségét súlyosan megsérti, továbbá az Egyesület érdekeit és céljait veszélyeztető, vagy az Alapszabályba, Közgyűlési határozatba, illetve jogszabályba ütköző magatartást tanúsít.

 

Az országos vezetőségi tag köteles legkésőbb az országos vezetőségi tagi jogviszony megszűnéskor a birtokában lévő iratokat, a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatással együtt írásban átadni az Országos Vezetőségnek.

 

  1. Az Országos Vezetőség:

 

  • a Közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját;

 

  • gondoskodik a Közgyűlés előkészítéséről, összehívásáról;

 

  • ellátja operatív és koordináló feladatait;

 

  • kidolgozza az egyéb társadalmi szervezetekkel való együttműködés kereteit, majd egyeztetés után érvényesíti azt;

 

  • felelős az Egyesület – az Alapszabályban lefektetett elveknek és a törvényeknek megfelelő – működéséért és gazdálkodásáért;

 

  • az Egyesület belső működési rendjét részletesen szabályozó Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadja;

 

  • az Egyesület éves munkaprogramját elkészíti, kidolgozza, a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra és végrehajtja;

 

  • betartja és betartatja a Közgyűlés által elfogadott költségvetést;

 

  • feladata a tagdíj meg nem fizetése miatt az alapító tag vagy tag törlése;

 

  • javaslatot tesz az alapító tag vagy tag kizárására;

 

  • évente legalább egyszer írásban beszámol a Közgyűlésnek az elvégzett munkájáról;

 

  • legalább kettő szóvivő (a továbbiakban: Szóvivő) választásáról dönthet, akinek jogait és kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg;

 

  • hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe.

 

  1. Az Országos Vezetőség működésének ügyrendi szabályai:

 

  • Az Országos Vezetőség – mint az Egyesület irányító vezető szerve – szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal köteles ülésezni. Az ülés határozatképes, ha valamennyi vezetőségi tag jelen van, illetve legfeljebb egy fő távolléte esetén. A távollevő írásban észrevételt tehet adott napirendi ponthoz, amely a jelenlévőket nem kötelezi döntéshozatalban. A távollévő kérheti, hogy adott napirendet távollétében ne tárgyalják.

 

  • Az Országos Vezetőség üléseit a tagjai közül kijelölt személy hívja össze.

 

  • Az Országos Vezetőség határozatait a jelenlévő tagjainak egyhangú döntésével hozza, ha nem alakul ki konszenzus a döntésben, akkor a döntést elhalasztja és kéri a Regionális Elnökség és az NSZV segítségét a konszenzus kialakításában.

 

  • Az általa meghozott határozatokról az Országos Vezetőség nyilvántartást készít, amelynek tartalmaznia kell a meghozott határozatok teljes szövegét.

 

  • A határozatokat évente újra kezdődően, folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozatokat az annak meghozatalában részt vevő két országos vezetőségi tag sajátkezű aláírásával hitelesíti.

 

  • Az országos vezetőségi ülések összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, továbbá a határozathozatal módjára és nyilvántartásának szabályaira egyebekben a Közgyűlésre írtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

  • Az Országos Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

 

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

 

  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. Az Országos Vezetőség ülései között a Szóvivők irányítják az Egyesület munkáját, kiknek feladatai és hatásköre:

 

  • összehívja, előkészíti és levezeti a Közgyűlést és az Országos Vezetőség üléseit, illetőleg gondoskodik az Országos Vezetőség határozatainak végrehajtásáról;

 

  • gyakorolja vagy delegálja az Egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogokat;

 

  • az Egyesület ügyviteli és hivatali munkájának irányítójaként saját hatáskörében delegálja az Országos Vezetőség ügyrendjében megállapított szakmai-irányítási és adminisztratív feladatokat;

 

  • naprakészen vezeti mind a Közgyűlés, mind az Országos Vezetőség által hozott döntések nyilvántartását;

 

  • ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket az Alapszabály nem utal sem a Közgyűlés, sem az Országos Vezetőség hatáskörébe, mindaddig amíg nem történik róla döntés.

 

  1. Mind a Közgyűlés, mind az Országos Vezetőség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a megválasztott jegyzőkönyv-vezető és két jegyzőkönyv hitelesítő.

 

  1. A Közgyűlést levezető elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik alapító tag hitelesíti.

VI. Az Egyesület képviselete

  1. Az Egyesület képviseletére és jegyzésére minden esetben két alapító tag együttesen jogosult.

 

  1. A kötelezettségvállalás szabályai:

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározhatja azon kérdések és/vagy értékhatárok körét, amelyek tekintetében a képviseletre jogosult személyek csak testületi határozat alapján járhatnak el.

 

  1. Az Egyesület nevében kötelezettséget elvállalni hárommillió (3.000.000,-) forintot meghaladó összeg tekintetében kizárólag két alapító tag együttesen jogosult közgyűlési döntés alapján. Ezen értékhatár alatti kötelezettségvállalás meghatalmazás alapján is lehetséges.

 

  1. Bármely két alapító tag együttes képviseleti joggal rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett.

 

  1. Az Egyesület jegyzésére két alapító tag együttesen jogosult.

 

  1. Az előző pontban foglaltak szerinti jogosultak az Egyesületet úgy jegyzik, hogy a géppel írt, előírt vagy előnyomott cégszöveghez (az Egyesület teljes neve, valamint a képviselő teljes neve és beosztása) csatolják a hiteles címpéldány szerinti aláírásukat.

 

VII. Az Országos Vezetőség által kinevezett grémiumok, bizottságok,

egyéb szervezeti egységek

 

  1. Az Országos Vezetőség a munkájának támogatására meghatározott feladatok és tevékenységek ellátására megbízhatja az általa kinevezett – a rájuk bízott feladatok jellegétől függő taglétszámú – grémiumokat, bizottságokat, egyéb szervezeti egységeket, valamint meghatározhatja ezek hatáskörét. A konferenciahely az Egyesület országos központja.  A konferenciahelyet az Intendatúra vezeti, amelynek feladatát képezi az Egyesület konferenciahellyel kapcsolatos ügyeinek intézése, amennyiben ezek nem tartoznak az Országos Vezetőség feladatkörébe vagy az nem vonta a saját hatáskörébe. Az Egyesület a vallási tevékenységét egész Magyarország területén kifejti és a határon túli magyarlakta területeken. Az Országos Vezetőség az ország területét részterületekre osztja, létrehozza a tevékenység folytatásához szükséges centrumokat és meghatározza, hogy melyik centrum melyik részterületért felelős. Az egyes centrumok a saját részterületükön élő tagok, érdeklődők gondozását látják el.  Valamennyi centrumot centrumvezetőség irányít.

 

  1. Az előző pont szerinti grémiumok, bizottságok és szervezeti egységek feladatát, hatáskörét és működési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

 

 

VIII. Az Egyesület területi tagozódása és a vallási tevékenység közvetlen szervezése

 

  1. Az Egyesület munkájának területi tagozódását és a vallási tevékenység szervezésével kapcsolatos kérdéseket, a feladat- és hatásköröket valamint az ezzel kapcsolatos működési rendet a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

 

 

IX. Az Egyesület gazdálkodása és vagyona

 

  1. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

 

  1. Az Egyesület bevételeit az alábbiak alkotják:

 

  • az alapító tagok és tagok által fizetett tagdíjak, havi díjak és eseti szolgáltatások díjai

 

  • költségvetési támogatások;

 

  • szervezetektől, magánszemélyektől kapott adományok, ajándékok, juttatások;

 

  • minden, a közös célt szolgáló befizetés;

 

  • hagyatékból, örökségből való részesedés;

 

  • tagok vagy harmadik személyek által nyújtott kölcsönök;

 

  • esetlegesen gazdasági tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevételek;

 

  • az államháztartás alrendszereiből közszolgálati szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

 

  • befektetési tevékenységből származó bevételek, így például kamathozam;

 

  • egyéb jogszerű bevételek, így például hozzájárulás konferenciák és rendezvények bevételeihez.

 

  1. Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

 

  1. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés kizárólag az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

 

  1. Az Egyesület kiadásait, költségeit és ráfordításait az alábbiak alkotják:

 

  • az Egyesület vallási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

 

  • az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

 

  • az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

 

  • egyéb költségek.

 

  1. Az Egyesület vagyona az alábbiakból áll:

 

  • elsősorban a tevékenységéhez szükséges vagyonelemek;

 

  • az ingatlanokhoz tartozó ingóságok;

 

  • készpénz.

 

  1. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az alapító tagok és tagok az Egyesület vagyonára, illetőleg annak meghatározott hányadára nem tarthatnak igényt, ennek megfelelően az Egyesületi alapítói tagság és tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

 

  1. Az Egyesület vagyona kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok érdekében használható fel.

 

  1. Az Egyesület a bevételeiből gazdálkodik, amelynek során nyereségre nem törekszik.

 

  1. A tagdíjakat az Egyesület elsősorban fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

 

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

  1. A tagdíj-kategóriákat és azok egy hónapra szóló mértékét az Országos Vezetőség jogosult megállapítani és módosítani azzal, hogy

 

  • a tagdíjak mértékét az éves költségvetés elfogadásakor határozza meg;

 

  • év közben a tárgyévre vonatkozóan magasabb összegű tagdíj megállapítását csak háromnegyedes (3/4-es) többséggel meghozott határozatával rendelhet el;

 

  • a tagdíj csökkentése alapján keletkezett esetleges túlfizetéseket – az alapító tag illetve tag írásbeli kérelmére – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyesület köteles visszafizetni;

 

  • kérelem hiányában a tagdíj-túlfizetéseket az Egyesület nem téríti vissza.

 

  1. A tagdíj egy összegben előre esedékes, és megfizetésére – nyugta ellenében – az alapító tagok és tagok minden tárgyhónap 10. napjáig kötelesek.

 

  1. Késedelem esetén az Országos Vezetőség – megfelelő határidő kitűzésével – írásban felszólítja az alapító tagot és tagot a tagdíj megfizetésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy a póthatáridő elmulasztása esetén – minden további külön értesítés nélkül – lehetőség van az alapító tag illetve tag törlésére.

 

  1. A tagdíjak befizetéséről az Országos Vezetőség folyamatosan tételes nyilvántartást vezet, továbbá – az alapító tagok és tagok kérelmére – elszámolást és/vagy igazolást ad.

 

  1. Az Egyesület feloszlása, vagy az Egyesület céljának meghiúsulása esetén az Egyesület vagyona a „Stichting Internationale Spirituelle Leiding van het Kerkgenootschap Lectorium Rosicrucianum” (székhelye: Anna van Saksenlaan 3-5. 2082BE Santpoort-Zuid, Hollandia, Santport, Gemeinde Velsen)–ra száll át.
  2. Az Egyesület működéséről az Etv. és egyéb jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

X. Vegyes rendelkezések

 

  1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

  1. Az Egyesület csak vallási tevékenységet végző szervezettel egyesülhet és csak vallási tevékenységet végző szervezetekre válhat szét.

 

  1. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

 

  1. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az Etv., az Egyházi Törvény és a Ptk., másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.