Pentagram 2017/3

Ki érti a fény és a sötétség drámai konfliktusát?

 

Vajon meg tudja-e érteni napjaink embere e kozmikus és mikrokozmikus drámát? Ha az égi közelít a földihez, és kerekasztalt alkot, akkor alapvető szembenállás keletkezik. A tizenkét pár állatövi erő éppoly kevéssé képes pozitívan reagálni, mint a tizenkét pár agyideg. Alszanak. Sőt: van közöttük egy Júdás is. Nem rossz ember, nem gonosz áruló, hanem a legmagasabb, amit a dialektika kínálhat. Júdás jelképezi az ember ama hajlamát, hogy a Krisztusfényt saját ragyogó világi eszményeinek szolgálatába állítsa. Ez az árulás minden emberben ott leselkedik.

Mi pedig ebben a hasadt állapotban beszélünk másoknak fényről mely tudatunkat még mély álomban találja. Itt szunnyad Júdás árulása. Ez nagy éberséget követelő helyzet. Ezt a mozzanatot ugyan akkor nem lehet átugrani   végig kell küzdeni és átélni. Egészen addig a pillanatig, amikor besugárzik a Szellem tüze. Akkor virrad fel Pünösd napja, a Szent Tűz kitöltésének ünnepe.

Évszázadok gyakorlata bizonyítja, hogy a keresztény ünnepnapokat felületesen ülik meg anélkül, hogy az ember ezáltal belülről bármit is változna. Ez annál inkább szomorú, mert az egész ciklus – a fény születése, a keresztre feszítés, feltámadás, mennybemenetel és a Szent Szellem kitöltése – az emberben lezajló folyamatra utal. Az újjászületésnek és az azt követő transzfigurációnak eme állomásait egy gnosztikus szellemi iskolában viszont meg lehet valósítani. A keresőnek azonban jól meg kell értenie az idők jeleit. Magában és maga körül is fejlesztenie kell a jelenségek igazi fajtájának helyes felfogását. Látnia kell, mi történik, és nem szabad hagynia, hogy áldozatul essék a tudatlanságának.

Pedig mily könnyen félrevezeti az embert a szép látszat, egy hamis eszmény, a fény miatt keletkező árnyék…!

A teljes cikk itt olvasható:

https://rozsakereszt.hu/tudastar/pentagram/pentagram-1995/pentagram-1995-3/#1615832897996-74cf8186-f4d8

A tűz rejtélye

 

Figyelmüket most a tűz ragyogó és fenséges rejtélyére szeretnénk irányítani.

Hermész ezt részletesen megtárgyalja. És bizonyára tudják, hogy minden szent írás és minden misztikus filozófus ezt teszi. Mert az a helyzet, hogy aki képes kikutatni a tűz rejtélyének a jelentését, az birtokolja az összes rejtély kulcsát. Az ilyen ember számára tulajdonképpen már nincsenek titkok.

 

Forduljunk először a Bibliához. Mert ha a Bibliát valamelyest ismerjük, akkor jól eligazodhatunk a tűz különböző nézetei között. Nézzék meg először Mózes könyveit. Isten Mózeshez az égő csipkebokorból beszélt. A tűz kellős közepéből beszélt hozzá Isten a hegyen. Dániel a tüzes kemencében járt. Ezékiel a tűzfelhővel került szembe. És mennyi de mennyiszer beszél az Újszövetség tűzről. Azt mondja János: „Én vízzel keresztellek titeket, aki pedig utánam jő, az a Szent Szellemmel, a tűzzel keresztel majd titeket”. A tanítványok feje fölött Pünkösd kezdetén tűznyelveket láttak. Végül pedig azt olvassuk a Jelenések könyvében: „Feje és haja fehér volt mint a hó, szemei pedig mint a tűzlángok”. Ez a néhány idézet, amelyet sok mással kiegészíthetnénk, világossá teszi, hogy tűzön a tiszta, folttalan szellem értendő. A következő ige is erről tanúskodik: „Az Úr, a te Istened, emésztő tűz”. Amikor tehát a szellem a megbeszélt módon beleereszkedik egy tanulóba, és egész létével kölcsönhatásba lép, természetszerűleg kifejlődik egy tűz, egy láng és egy új hordozó, a jármű, a láng teste. Akik ezt a testet viselik, akik képesek ezt elviselni, azokat minden időkben a tűz fiainak nevezték.

Hermész azt mondja, hogy a földi testnek lehetetlen ily nagy isteniséget elviselni. Ha a megfelelő életvitel miatt egy lény a gnosztikus rejtélyek tanulójaként kapcsolatba kerül a tűzzel, a szellem tüzével, akkor azonnal hatalmas láng, szinte villámsugár fejlődik ki. Ha a szellem kapcsolatba kerül a személyiség asztrális anyagával, akkor azonnal hatalmas tűz keletkezik. Nem nehéz megérteni, hogy egy normális, természetszülte test egy ilyen tüzet nem képes elviselni.

Van egy felismerhetetlen tűz és egy ebből kiinduló felismerhető tűz. A felismerhetetlen tűz a szűzszellem. A felismerhető tűz a szellem, mely kapcsolatba lép az asztrális anyaggal. Elméletileg minden tanuló ismeri a szellem-beereszkedés útját, azt az ösvényt, amellyel a felismerhetetlen tüzet felismerhetővé lehet tenni. A klasszikus rózsakeresztesek ezt nevezték az aranykészítés művészetének. Az eredeti aranycsinálók a szellem ösvényén járó testvérek voltak, akik emiatt értettek ahhoz, hogyan kell az arany tüzet, az arany lángot létrehozni.

A tűzimádás eredetileg a szellem imádása volt. A napkultusz egy szellemi kultusz. Egy ilyen kultusznál azonban nem szabad megállni, a szellem imádatánál nem szabad vesztegelni, ahogyan a természetvallások teszik ezeknek a dolgoknak a negatív átélésével. Mert, Barátaink, a tűz megvalósítása a fontos, az aranycsinálás a lényeg.

Tudjuk, hogy másik tűz is van, az ismert elem, a tűz. Ennél a jelenségnél egyidejűleg fény és meleg is keletkezik. Ha a hőség növekszik, és van elég oxigén is, akkor láng lobban fel, a legkülönbözőbb formájú, fajtájú és hőfokú lángok. A tűzláng tehát pompás jelkép a szellem számára, holott semmiképpen sem szellem. A földi tüzet azonban mégis kapcsolatba lehet hozni a szellemi tűzzel. A minket körülvevő szellemtér és az ebből kiinduló hét sugárzás miatt a szellem által körülvett teremtési térségben különböző elemi viszonyok, különböző feszültségek keletkeznek, melyek a teremtési térben tüzesen fellépő erőt keltenek. Az egyik ilyen erő az elektromosság. A teremtési térben ebből az erőből súrlódás és forgás miatt fény és tűz keletkezik. Elektromos erő minden teremtési térben működik nyugvó vagy dinamikus erőkifejtő formában. Naprendszerünkben vannak óriási elektromágneses erőforrások. Gondoljanak csak a Napra. Ha ezeket az erőket helytelen módon szabadítanák fel, akkor ez az egész naprendszert és bolygónkat is bizonyára a másodperc töredéke alatt elégetné. Ha az állati mágnesességre gondolunk, akkor tudjuk, hogy minden teremtményben sok elektromos jelenség és hatás van. Ezek azonban nem lépik át teremtési terünk szabályait és határait. Minden mágia szintén elektromágneses sugárzásokon alapul.

Továbbá, ha valaki megszegi a természettörvényeket, kényszeríti ezeket, akkor mindig zavarok fejlődnek ki, életrendszere elektromágneses viszonyai megzavarodnak. A betegség nem más, mint az illető elektromágneses rendszerének a zavara. Az ember gyakran zavaró, emésztő tüzet szabadít fel, és hagyja, hogy rárontson. Ebből magyarázható az úgynevezett pokol tüze is. Nem Isten veti az embert a tűzbe, hanem a saját alkotási területének életét, elemi törvényeit megzavaró ember maga gyújtja meg ezt a tüzet.

Világos tehát a legenda is, hogy az embernek halála után törvényszék előtt kell megjelennie, s ezután esetleg a pokol tüzére vettetik. A kőkemény természetember, aki életösztöne miatt megszegte az elemi természettörvényeket, és ezzel saját rendszerében kimondhatatlan feszültségeket keltett, az anyagtest halála után, amikor személyisége elválik a többi résztől, a személyiségnek ebben a maradékában erős égést fog érezni. Láng tör fel a mikrokozmoszban. Erős világosság, lángoló tűz. Önmaga elítélését tehát a gyors végrehajtás követi. Mindez erős szenvedéssel, fájdalommal jár a kialvó tudat számára.

Normális esetekben ez az elégési folyamat sokkal lassabban megy végbe. A Leleplezés című könyv fejtegeti, hogyan tartják fenn magukat a tükörszféra lakói éterrablás révén. A fényéter erősen fel van töltve elektromossággal.

Az úgynevezett mágnesezők mindig fényéterrel, elektromos erőkkel dolgoznak.

Most már azt is el tudják képzelni, hogyan csalnak azok a tükörszféralények, akik gyakran a tűz fiainak neveztetik magukat. Produkciójuk siralmas utánzat. Mert gondoljanak csak újra az 51. szakaszra, miszerint oly nagy isteniséget, mint a szellem tüze, egy földi személyiség semmiképpen sem tud elviselni. Sem érintkezés, sem pedig látomás formájában. Csak azok tudnának egy ilyen találkozást kibírni, akik az ösvényen járnak és megkapták a szellemsugárzásokat. Ezt mondják a szent hermetikus szövegek is (53. szakasz).

A föld nem tudja elviselni a tüzet: egyetlen szikrája lángra lobbantaná. Ezért burkolja a földet teljesen víz, hogy sáncként védje a tűzlángoktól.

Ez a szakasz itt a naprendszerben összpontosuló óriási elektromos energiákra utal. A rendkívül bonyolult bolygói légkör, amelyet mindig a víz jelképével jelölnek, gondoskodik arról, hogy bolygói teremtési területünk eléggé elszigetelt helyzetben legyen és így is maradjon.

A naprendszer minden bolygójának, minden részecskéjének megvan a saját külön elektromágneses értéke. Persze minden szigetelést össze lehet törni, meg lehet sérteni, ami nagy katasztrófákat okozhat. Ezért rendkívül szigorú természeti törvény gondoskodik arról, hogy minden teremtési tér, mely saját feszültséggel rendelkezik, zavartalanul végezhesse munkáját.

Ha a föld tűz által elmúlik, akkor ez az erre vonatkozó természeti törvények megzavarását jelenti, amelyet az emberiség bizonyos része okozott. Gondoljanak ebben az összefüggésben az atomtudomány foglalatoskodására, s esetleg el tudják képzelni, hogy a földben, mint teremtési térben mily nagy kárt okoz ez az önfejű kísérletezés. Talán azt is tudják, hogy a Grál Szerzete mindig megpróbálja ezeket a nagy szenvedéssel fenyegető katasztrófákat semlegesíteni, hogy ha bekövetkeznek, akkor a lehető legkisebb mértékben érvényesüljenek.

A szellem gyökértüze a világmindenség leghatalmasabb ereje, minden elképzelést felülmúl, minden korlátozáson túlér. Emiatt talán azt is el tudják képzelni, hogy milyen óriási érintkezés következik be egy emberlélekben, ha a szellem hét hírnöke megérinti a mikrokozmoszt! Ha ezeket az erőket egyszer felhívták, akkor itt életről vagy halálról van szó!

Talán azt a fázist is el tudják képzelni, amelyben az ifjú Gnózis Szellemi Iskolája néhány éve van, amikor is az előtt a feladat előtt állunk – méghozzá mind az Iskola, mind pedig az egyes csoportjai -, hogy meg kell tanulnunk a szellem erőivel dolgozni.

Mint emberiség, újra a Szent Szellem kitöltésének időszakában élünk. A pünkösdi tűz újra meggyulladt. Ez pedig egészen más, mint valami ünnepélyen vagy misén részt venni és kalácsot enni. Ez annak a megtanulását jelenti, hogyan kell bánni és hatni a világegyetem leghatalmasabb erejével, és hogyan kell reagálni rá. És ismételjük: amint a szellem beereszkedik, azonnal hatalmas tűz keletkezik. Ezt a tüzet semmiféle földi test sem tudja elviselni. Ezért keletkezik az utóbbi években az Iskola mágneses terében egyre hatalmasabb mágneses feszültség. Erre pedig Önök mind a saját módjukon reagálnak.

Reméljük és azt kérjük, hogy tanulóságuk feladatát jó véghez vigyék, mert ez élet és halál kérdése.

A Szent Szellem kitöltése

 

…minden mágneses rendszernek hét nézete van, amelyeknek mindegyike hét sugárban nyilatkozik meg. Ezt úgy értsük, hogy egy ilyen mágneses rendszer egyetlen sugarat küld ki, amely magában foglalja a hét sugarat, mialatt a hét sugár mindegyike azonban, az egyes megkülönböztethető sugár csak a mágneses rendszeren belül hathat. Hét külön sugár tehát csak annak létezik, aki a mágneses téren belül van és ott növekszik. Egy lénynek így a gnosztikus mágneses testen belül kell lennie, hogy átélhesse, tapasztalhassa a különböző hét sugár üdvösségét. Ezért kaptuk a dicsőségesen előttünk haladó gnosztikus Szerzetek mágneses rendszereitől csak az elektromágneses sugárzást. Amikor a modern Szellemi Iskola megindult, s fejlődni kezdett, akkor csakis ezzel az alapvető erővel lettünk megajándékozva.

Ha megmutatkozik, hogy egy csoport az alapsugárra reagál, akkor köteles ebből önmagán építkezvén, belátásban, üdvrevágyásban, önátadásban és új életvitelben a valóban építő, megszentelő erőt felszabadítani, vagyis az alaperőt különbözővé tenni. Ezt jelenti a „félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségteket”.

Tehát a mindent magában foglaló alaperőt bocsátják rendelkezésünkre. Ebben benne van a hét sugár. Ebből az alaperőből minden komoly tanuló és minden csoport képes felhívni a héterőt. Ha ez a héterő felszabadul, akkor ez bizonyítja, hogy a csoport érett ennek az erőnek az elnyerésére, s az erő szent célja szerinti értékesítésére.

Sok metafizikai körben várnak vágyakozva a Szent Szellem kitöltésére. Vaskos köteteket írnak erről. Nos, az esemény elmaradása mindig az igazság ítélete: ez a tény persze miránk is vonatkozik. A modern Szellemi Iskola jelenlegi mágneses testében a héterő, a Szent Szellem a megnyilvánulás fázisában van. Aki ezt nem tapasztalja, és így nem mutathatja bizonyíthatóan az életvitelében, az teljes mértékben magára vessen.

Az alapvető erő következtében keringés és rezgésnövesztés, valamint vonzás és taszítás által megjelenni látjuk: az erőt, a világosságot, meleget, hangot, összetartóerőt, életet és mozgást, azaz megnyilvánulást. Ebben a hétszeres felszabadulásban rejlik minden, amit transzmutáció és transzfiguráció alatt érthetünk. E héterő segítségével mindent megvalósíthatunk. Ha ez jól megy, akkor a modern Szellemi Iskola mágneses testében minden megvalósul és igaz lesz, amit az egyetemes tan az élettel és alakulással kapcsolatban a jelöltnek kilátásba helyez. Az előttünk haladó szerzetek követésével mi is bejárhatjuk ezt az utat.

Ebben azonban a végleges ítélet is benne van az olyan csoportok és egyesülések számára, amelyek állítják, hogy a Szent Szellemből élnek és léteznek, de továbbra is megmaradnak dialektikus állapotukban. Az ilyen emberek és csoportok negativitása erről mindenkor könnyen megállapítható.

Az elektromágneses sugárzást, az alaperőt misztikusan az isteni lélegzetnek, az isteni igének nevezhetjük, mert ez az istenlélegzet bizonyos ütemben, bizonyos rezgéssel megy át fölöttünk. Ebben tehát szándék rejlik, a szó szoros értelmében szent igét mondanak nekünk. Ezt a szót, ezt az igét nevezi az egyetemes tan Isten rejtélyes nevének, mely hat vagy hét betűből áll. Itt a szent héterő jelöléséről van szó, a hét gnosztikus erőről, amelyek által az Istenhez visszatérő ember megszenteltetése valóra válhat: Isten neve maga a Gnózis, maga Isten.

Ezzel a hét sugárral minden megvalósítható. Egy csoportot először az alaperővel ajándékoznak meg, majd ebből, követelményei betöltése által a hat másik erő, a hat megvalósító erő száll fel. Ezért mondják Isten nevét a titokzatos, kimondhatatlan hatbetűs névnek is. Aki pedig ezzel a névvel visszaél, mint például a természetvallásos ember, az átkozódik, káromkodik.

Isten szent nevének kimondása a bukott emberiség javára végzett üdvözítő munka kivitelezése, Isten megmentő tervének az embernek saját magában való megvalósítása a többiekért, az erőknek, amelyeket ezért adtak nekünk, önfeledt, új életvitelben a céljaik szerint való alkalmazása. Ez istentisztelet, ez Istent szolgálni, ez Isten nevének a kimondása, valóban, cselekedve.

Az elektromágneses sugárzás, Isten lélegzete, Isten igéje vagy szent neve nem sugárerő, mely anyagot mozgat, hanem az egyetemes tan hangsúlyozza és hirdeti, hogy ez az istenlélegzet, Istennek ez az igéje maga anyag, mely a térben áramlik. Ezért beszél a Szentírás áramló folyókról, élő víznek folyamairól. Ez egy Golfáramlat, az isteni lélegzet Golf-árama: és ebben az áramlatban asztrál erőt, asztrál anyagot és a négy szent eledelt látjuk kifejlődni. Az isteni anyagnak ezt az áramlatát más testekkel is lehet közölni. Azokat a testeket is meg fogja változtatni, és mindenen áthatol. Ezenkívül természetesen erőket is sugároz ki.

Aki ezt az igét meghallja, megtudja és reagál rá, az bizonyos idő múlva világosságot lát, látja, hogy megvilágosodik: ezután a meleg jön, majd hang. Ez a három erő transzfigurálja a jelölt lelkét. A világosság, a meleg és a hang tehát a transzmutált ősanyag nagyon érzékenyen finom állapotai a jelölt szerkezetében. Ez egy képességháromság, háromszoros mágneses erő, mely a mikrokozmoszban minden dialektikus szerkezetet és minden szentségtelent megtámad és összetör.

Így új szerkezet válik lehetővé. Atomi változás történik, az erre következő, teljes ellenőrzés alatt álló láncreakcióval, az igének megfelelően. A világosság, a meleg és a hang után következnie kell az összetartó-erőnek, az életnek és a mozgásnak, mint az új, megdicsőült test jelenségének. Ez a sejtszerkezetek új testté-illesztése, s ez az így összeillesztett test képessé teszi a jelöltet egy tökéletesen új életállapotra, mégpedig az új mennyföldön belül, melynek fejlődése a jelölt fejlődésével pontosan lépést tart. Ha együtt teszünk meg egy lépést a tervezett irányban, akkor azt fedezzük fel, hogy az erő velünk jön. Ha megváltozunk, akkor ezzel párhuzamosan megváltozik a mágneses test is.

Tehát szó szerint utazunk, úton vagyunk. Idővel pedig, bizonyos pillanatban az egész, bonyolult fejlődések rendszere eltűnik a dialektika szemei elől és belép a rejtélyek barlangjába. Onnan pedig nem térünk vissza soha többé.

A Szent Szellem tüze

 

Az embernek az életben minden tevékenységnél figyelembe kell vennie azt az asztrális teret és asztrális erőt, amely őt erre a tevékenységre képessé teszi. Ha az emberek között egyetértés lenne, akkor összhangban lennének mágneses rendszereik is, mágneses áramaik egyformák lennének, és így kölcsönösen egyensúlyban tartanák egymást. A mágneses rendszerek azonban meghibásodtak, és az ezeket tápláló makrokozmosz istentelen. Emiatt az emberek életszükségletei különbözők, és zavarják egymást. így aztán alapvetően, biológiailag és ezért szerkezetileg egymás ellenségei, és akaratlanul is ellenállást keltenek. Ez ott is megtörténik, ahol ezek az emberek a Szellemi Iskola tanulóiként találkozhatnak.

Önök mindannyian megértik, hogy a tanulóságban nap mint nap tisztának kell lennie az irányulásnak, összpontosításra van szükség, és tiszta erőket kell bevetni ahhoz, hogy az ellenállásokat le lehessen küzdeni, és utat lehessen vágni az életben. Még ha Önök a legszerényebb emberek is, és nagyon félénken osonnak útjaikon, akkor is adózniuk kell a természetes mágiának, mert minduntalan keletkeznek olyan helyzetek, amikor cselekvésre kényszerülnek. Fel kell ismerniük tehát, hogy mindenféle asztrális erő-felhívás vagy -összpontosítás, bármilyen formában történjék is az, földhöz kötően és megsemmisítően hat.

Bizonyára érzik, hogy ilyen körülmények között jóságról nem beszélhetünk. A társadalom jósága és az erkölcsi jó mindig együtt jár édestestvérével, a gonosszal. Mennyire igaz a Krisztus-ige: Senki sem jó, egyetlen egy sem. Bizonyára megértjük így Nikodémus sóhaját is: Uram, kicsoda üdvözülhet tehát? Ez egy valóban aggasztó probléma.

Ám ezt a kérdést sürgősen a lelkük közepére kell állítani, mert ezt a problémát a legrövidebb időn belül meg kell oldanunk. Már többször felhívtuk a figyelmüket, hogy az idő az egész életük könyörtelen és mélyre ható megváltoztatására sürget. Ha azt akarják, hogy az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolája valóban az életük értelmét jelentse, és hogy törekvésük az ösvényen megszabadító erejűnek bizonyuljon, akkor ideje már, hogy feltegyék a kérdést: „Uram, kicsoda üdvözülhet tehát?”

Senki sem jó, egyetlen egy sem. A haláltermészet lényegét tekintve senki sem jó. Az ebből az anyagból született jó semmi véglegeset sem tud építeni vagy megvalósítani. Ennek a jóságnak a művei három kiterjedésűek, s emiatt végesek. Jóságuk bármennyire művelt és szívet melengető is, földi természetű és a halál lényéhez kötött marad.

Jóságuk mértéke egyénileg továbbra is különböző marad. Emiatt minden pillanatban korlátokba ütköznek, válságba sodródnak. Az Élet Szerzete pedig ismételten felvonja Önöket a mindent felölelő „Másikhoz”. Erre a mennybemenetelre minden testvérünknek fel kell készülnie. Meg kell érteniük, hogy az élet minden problémájára van megoldás! Ha nem lenne, akkor miért is közeledett volna a Szerzetlánc az ifjú Gnózis munkaterületeihez?

Az életprobléma megoldása nem csupán bölcselet kérdése, hanem elsősorban az életvitel komoly betájolását és az ennek megfelelő tényleges viselkedést követeli meg.

Az Élet Szerzete minden tanulóhoz lehajol, s a tanulónak a tisztulás folyamata révén a gnosztikus-asztrális tér felé kell fordulnia. Ha ez mélységes vágyakozással történik, akkor az érzelem-ember belül megnyugszik, és a szenvedély megszelídül. A tiszta irányulás miatt megtanulnak csendben lenni és odahallgatni, annyira jól figyelni, hogy megértik, amit Nikodémus nem fogott fel, mert úgy vélte, hogy már mindent olyan jól tud.

Pünkösd táján gondolataink a Szent Szellem tüzével foglalkoznak. Hogyan hat ez a tűz az emberben? A Szent Szellem a szent lélegzettel jön el az emberhez. A Szent Szellem erői a kegyelem tüzével hatolnak be a lélegzési térbe. Megtöltik a tüdőt, s így bejutnak a vérbe. Ha a vér eléggé tudatossá vált, akkor ekképp feltöltődvén egy hatszoros érzékszervi észlelést idéz elő, amely lángnyelvként száll fel az emberből.

Amikor Pál apostol a korinthusbeliekhez írt első levelének 3. részében ezt közli: Kinek-kinek munkája nyilván lészen, mert ama nap megmutatja, akkor ezt úgy érti, hogy azért – így folytatja mivelhogy tűzben jelenik meg. Mindig kiderül, hogy valaki a gnosztikus-asztrális tér erővonal-rendszeréből él-e, vagy pedig a dialektika világ-folyásának a tüze él vele.

Az emberiség manapság a világ folyásának e poklában fekszik, és a pokol tüze perzseli. Önöknek bizonyára világos, hogy ez a kínlódás a természet jellege és ellentétes volta miatt addig fog tartani, ameddig az ember ezen a dialektikus világon kóvályog. Minden fájdalmas állapot még nagyobb szenvedést vonhat maga után.

A világ menetében az emelkedések és a hanyatlások váltakoznak. Vannak felemelő időszakok, amelyek örömöt hoznak, s melyekért hálásak lehetnek. De vajon az anyagnak ezen a körhintáján megéltek-e már olyan örömöt és hálát, amely osztatlan volt, és amelyet ne követett volna elkerülhetetlenül a hanyatlás?

Hogyan éli meg az ember a fájdalmak és tapasztalatok e tarka sokaságát? Miért kell ezeket átvészelnie, és ezeken átverekednie magát? Miért vésődnek be olyan mélyen ezek a tapasztalatok?

A tűz okozza! Minden tapasztalatuk, sőt egyáltalán minden tapasztalat asztrális tűz által jön létre. Ez az asztrális tűz élteti az embert. De a lélek is ebből él. Ez tartja karban az ember énjét. Ha az ember az énjével győz, ha minden tetténél az én van a központban, akkor ez azt bizonyítja, hogy az illető a pokoli tűzből él. Ama nap ezt mindig napvilágra hozza!

Képes-e az ember ezt megállapítani? Természetesen. Minden halandó ugyanúgy állapíthatja meg, mert amit a világ folyásának a tüze hoz létre, az előbb-utóbb fájdalmat okoz, nem nyugtat meg, hanem az éhséget és szomjat tovább fokozza és szítja.

A mítoszok és legendák hírt adnak arról, hogy a pokolban az elviselhetetlen szenvedés mellett szüntelenül háború tombol, oly kegyetlen és rémületes, hogy még egy Dante tolla sem volt képes ezt a rettenetet leírni. A viszályt szenvedés, éhség és szomjúság okozza. A szenvedéstől, aggálytól és nélkülözéstől az ember elveszíti az eszét. Ebben az állapotban pedig másokra veti magát, hogy valahogyan támadja és károsítsa is őket.

Érthető, hogy vannak népvezérek, akik az emberi társadalom szükségeit és nélkülözéseit ismerik, és megkísérelik ezeket megszüntetni, hogy ezzel a viszályt elkerüljék. Ez a szándék nagyon jó, és érdemes is ebben a természetben, amennyire csak lehet, megvalósítani. Ám az e világbeli szenvedés, éhség és szomj legmélyebb okát ilyen módon nem lehet kiküszöbölni. A tűz ég tovább, Sziszifusz története és a Danaidák hordója is ezt bizonyítja. Ez a tűz addig ég, míg az ember nem kezd az isteni kegyelem tüzéből élni, törekedni és cselekedni.

Ha ebben a törekvésben, ezen a keresztúton az építkezés helye eléggé megtisztult, akkor ennek a megújhodásnak első eredményeként megszületik a halhatatlan lélek. Erre a lélekre mondja a 16-os zsoltár:

Mert nem hagyod lelkemet a Seolban, nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

A 18. zsoltár 6. és 4. szakaszában pedig:

A Seol kötelei vettek körül, a halál tőrei fogtak meg engem. Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

Aki a szent tűz leheletével fel tudja éleszteni új lélekállapotát, az kiszabadul a pokolból, megmássza a tisztulás hegyét, és igazán énekelheti:

Az úr házának tornácain,

ó új hazám, Jeruzsálem kellős közepén!

Halleluja. Igen, ámen.