Leírás
Azóta, hogy a Lao-ce néven ismert egykori kínai bölcs klasszikus művét, a Tao Te King-et 1823-ban, Abel Rèmusat első, töredékes francia fordítása révén megismerte a világ, további fordítások, magyarázatok és kommentárok csaknem végeláthatatlan sora jelent meg róla. Ezek szerzői azon fáradoztak, ki-ki a maga módján, hogy e rövid, ám mély értelmű művet a lehető legjobban megértessék a nyugati emberrel.
Tudomásunk szerint azonban eddig még nem tettek közzé olyan szövegmagyarázatot, amelyben a Tao Te King-et – jelen kiadványunkhoz hasonlóan – gnosztikus iratnak tekintették volna, s ennélfogva gnosztikus értelmezés szerint világították volna meg. Ezért is lett könyvünk címe A kínai Gnózis.
Mi a Gnózis? Korábban kiadott művükben, Az egyetemes Gnózisban így írnak erről a szerzők:
„A Gnózis kezdetben az ősbölcsesség összefoglalása volt, minden ismeret summázata, amely közvetlenül utalt egy igazán földöntúli isten-emberi élethullám eredeti, isteni életére. A Gnózis hierofánsai a Mozdíthatatlan Birodalom küldöttei voltak, és ma is azok. Az isteni bölcsességet hozták el a bukott emberiségnek. Azoknak pedig, akik elveszett fiúként vissza akartak térni az eredeti hazába, megmutatták az oda vezető egyetlen utat.”
E megfogalmazásból kiviláglik, hogy az igazi Gnózis, vagyis Isten eredeti ismerete, amely az embernek megnyitja a megváltáshoz vezető ösvényt, sohasem korlátozódott bizonyos országra vagy népre, mint ahogy azt korunkban igyekeznek elhitetni. Ennek épp az ellenkezője igaz, hiszen a Gnózis egyetemes, és az egész emberiségre vonatkozik. így a világon mindenütt megnyilvánul, ahol csak a világosság küldöttei működtek és működnek ma is.
Ez nem csupán olyan országokra igaz, mint Egyiptom, Elő-India és Palesztina, hanem Lao-ce régmúlt Kínájában is tanúi lehetünk, mégpedig a Tao Te King által. Ezt a művet még a mai Kínában is nagy tisztelet övezi. A Tao Te King-be foglalt bölcsesség korunkban talán még időszerűbb, mint Lao-ce idejében volt. Vegyük csak például a 31. szakaszt:
A legjobb fegyverek a szerencsétlenség eszközei.
Akik Tao-t birtokolják, nem foglalkoznak velük.
Vagy tűnődjenek el a számos szerző által kommentált utolsó, 33. szakaszon:
Aki másokon felül kerekedik, erős.
Aki saját magát legyőzi, mindenható.
Ez utóbbi versszak a szerzők értelmezésében így hangzik: „A mindenhatóságot elnyerni azt jelenti, hogy az ember áthatol az Istenség lényegéhez, és részesül abban.” E szavak ama nagyszerű feladat teljes összefoglalásának is tekinthetők, mely elé e műben az olvasót állítják.
A kínai Gnózis nemcsak ezt a megbízást ecseteli, hanem azt is megmutatja, hogyan lehet azt teljesíteni. Ennek pedig „az lesz a következménye” – mondják a szerzők – „hogy a világ, az emberiség és az egész társadalmunk is megváltozik.”
Látszat markából, ha röppen,
útja belső létbe szökken.
Nem-cselekvésben ha jár,
Láncnak ifjú tagja már.
