A beszédekben elhangzott szövegek forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók, idézhetők.
1. beszéd szövege
Kedves Barátaink!
Ezen a konferencián szeretnénk bemutatni, hogyan válhat a Szellemi Iskola tanulója, aki betagozódott a modern Gnózis Élő Testébe, a gnosztikus birodalom tudatos polgárává.
Milyen módon, milyen erők és módszerek segítségével léphet be egy tanuló az új birodalomba, és születhet meg benne?
Az évek során gyakran gondolkodtunk együtt azon, miért jött létre a Gnózis új birodalma, amely most az egész földkerekségre kiterjed.
Miért szükséges, hogyan alakult ki, és milyen szerkezetileg ez a birodalom
A fejlődés olyan folyamat, ami időbe telik, és a teljes, tudatos együttműködésünket igényli. Ez azt jelenti, hogy belátással, tudással kell rendelkeznünk, hogy láthassuk, mit kell tennünk.
Egy gnosztikus szellemi iskola mindig az Élő Jelen iskolája, hogy közvetlenül használhassuk és alkalmazhassuk a megszerzett tudást. És minden, ami itt történik, minden, amit itt megbeszélünk, és elmondunk, arra szolgál, hogy lehetőleg azonnal pozitív értékekké alakuljon, és soha ne maradjon meg, ne őrizgessük egy későbbi, homályos és mindig bizonytalan jövőre.
Egy gnosztikus élő testben való részvétel ezért mindig azt jelenti: részt venni egy valódi Hétszeres Erőtérben, amelyben a Szent Tűz megnyilvánul, és amelyben a Szent Tűz minden irányba sugárzik.
Ami velünk történik, az hasonlatos a Jelenések könyve hét trombitás szakaszaihoz.
„Hallottam a hátam mögött egy hangos szót, mint egy trombitáét.”
Hét trombita szólal meg, mely az Élő Test hét nézetére és áramlatára utal. Ezek az áramlatok egyenként érintenek minket azért, hogy egy bizonyos munkát véghez vigyenek bennünk; és végül biztos legyen, hogy teljesen új módon válunk tudatossá.
Valójában hat áramlat van, amelyek együttesen alkotják a teljes hetedik nézetet. A hetedik trombita, a Hetedik Sugár tevékenysége valójában betetőzi a folyamatot, befejezi azt, és elindít egy magasabb szintű fejlődést.
Egy 100 éves fejlesztési és építkezési időszak után a munkát egy másik, új szinten kell folytatni… ha valóban megértünk erre.
Barátaink, a tavaly szeptemberi 100 éves jubileumi konferencián elhangzott, hogy azokban a napokban várhatóan megjelenik egy különös csillag, a T Corona Borealis, mely az Északi Korona csillagképben egy körülbelül 80 évente néhány napra felfényesedő csillag. A kettős csillagrendszer egyik tagja nagyjából 80 évente nóvává alakul, felrobban, kiárad, és néhány napra új csillagként ragyog.
Számunkra egy T nevű csillag, mely 1946-ban, tehát a Lectorium Rosicrucianum megalapításának évében jelent meg utoljára, joggal tarthat igényt elgondolkodásra. Újbóli megjelenése égi jelként új minőségek és új távlatok lehetőségét hordozza.
Ez az esemény azonban – bár bizonyos csillagászati jelek azt mutatták, hogy mára már meg kellett volna történnie – nem következett be mostanáig sem! A csillagászok is hónapok óta tűkön ülve várják a nóva megjelenését, újabb és újabb időpontokat jósolva a kitörésnek.
Ha a T nevű csillag, mint a rózsakeresztesek T könyve, valóban jel számunkra, akkor most mit kezdjünk ezzel a helyzettel? Mit jelent, hogy egy megjövendölt esemény még nem következett be?
Mintha még nem végeztük volna el a feladatunkat, mintha még lenne tennivalónk, hogy ez a ciklus lezárulhasson, és új kezdődhessen.
Ezért szeretnénk egymásra összpontosítani az új munkaévnek eme első hétvégéjén, és elmélyülni az új birodalomba való belépésen, mert ez a feltétele annak, hogy megfelelően el tudjuk végezni az előttünk álló feladatot.
Ajándékozzuk tehát egymásnak Testvérek, a nyugalom és a bölcsesség koncentrációját, az összpontosított jelen mélységét, mely elmélkedéseink alapjául szolgálhat, és minden cselekedetünk előfeltétele.
A tudatosság nyugalmi pontját keressük tehát, amely a szív és fej egységében meglelhető és átélhető.
Az a csoport, amely ilyen nyugalommal rendelkezik, mely képes előhívni és megtartani a Fényerő ilyen koncentrációját, az a Pelikán templomot műhelyként használhatja, és továbbra is képes lesz követni a Szent Szellem hétszeres fény-kiáradását.
Minden akkor fog megtörténni, amikor mi, tanulók, ahogy mondani szoktuk, „a Szőnyegen állunk”, amikor életünket a Kör, Háromszög és Négyzet értékei felé irányítjuk, és erre törekszünk.
Az abszolút, Mindenütt Jelenlévő Kör, amelyben a teljes MINDENSÉG kinyilatkoztatja magát. A megnyilvánuló Szellem-tűz Háromszöge, „Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem”, a mindenütt jelenlévő Istenség három nagy alapelve, és a Négyzet, az Építés Négyzete.
Amikor a Szőnyegen állunk, az Átalakulás Testének gyógyító Szelleme közvetlenül megérint minket. Először is, a szív szentélyében, és azon keresztül a vérben és a négy másik lélekközegben: az idegközegben, a belső elválasztás fluidumában, a tudat tüzében és a kígyótűzben.
Mivel az öt fluidum közvetlenül meghatározza az összes atom állapotát és természetét, amelyekből a személyiség felépül, nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a szív szentélyében való elsődleges kapcsolat révén a személyiség sok milliárdnyi atomja új alapelvvel rendelkezik.
Minden atomi egység önmaga egy miniatűr világ. És amikor a megváltás gnosztikus kinyilatkoztatása megérint minket, minden atom feltöltődik ezzel az új gnosztikus alaperővel.
Ez azt jelenti, Barátaink, hogy az, ami kezdetben a tanulón kívül áll, csupán a fejjel megértett tudás, a szíven és a lélekfluidumokon keresztül most már közli magát a személyiség minden anyagi atomjával.
A következő lépés az, hogy a szív gnosztikus lélegzése mellett a máj új lélegzése is elkezd működni, amiről például Christian Rosenkreuz Alkímiai Menyegzője első részében olvashatunk. Ahhoz, hogy egy, a vérünkben gyökerező új elv aktívvá váljon, személyiségünk minden atomjának mindkét oldalon fel kell töltenie magát.
Nemcsak az egyik pólust kell megérintenie az elvnek, hanem a másik pólust is, mivel minden atomnak két pólusa van, egy északi és egy déli.
Minden atom, ahogy már megjegyeztük, egy miniatűr világ; az atom a Mindenség-kinyilatkoztatás tükörképe.
Amint a tanuló életvitele és folyamatos erőfeszítése révén megkezdődik a gnosztikus májlégzés, ez először is minden atom második pólusát érinti, és feltölti azt gnosztikus életerővel. Másodszor pedig a test ezáltal új vértermelő szervezetté válik! Egy új sejtépítő rendszerré!
Amint egy tanuló tudja, hogyan valósítsa meg ezt a kettős gnosztikus légzést, bár ebben a világban áll, közvetlenül az új világ polgárává válik. Mert ekkor kezdi el az új vérképző folyamatot.
Szervezetünk biológiailag vérképző szervezet. Testünk folyamatosan új vérsejteket, azaz új vért termel. Amikor létrejön az új gnosztikus légzés, a test gnosztikus értelemben új vértermelő szervezetté válik. Így, ez a kettős új légzés, ami a szíven és a májon keresztül történik, a születési állapot összes lélekfluidumát oly mértékben megragadja, hogy a természetes születés ezen jellemzőit, amelyek olyan falat alkotnak, amibe az ember be van zárva, áttöri.
Mindannyian viseljük természetes állapotunk bélyegét. Miért van ez így?
Azért, Barátaink, mert a születésünkkor elhangzó első kiáltással egy bizonyos folyamat indult el, és mi még mindig ennek a folyamatnak a folytatásával foglalkozunk.
Most azonban, amint a tanuló tudja, hogyan törje át születési állapotának falait a megtárgyalt módon, amint valóban a Szőnyegen állva elkezd a Gnózisból élni, és így elkezd a Gnózisból kettősen lélegezni, más emberré válik, és egy másik fejlődési folyamatba lép, amely egy új embertípust valósít meg. Ha az egész személyiség erre hangolódik, akkor, mint egy új, automatikusan működő rendszer, elkezdi szolgálni ezt az új folyamatot.
A saját test és vér ellenállása, valamint a születés ellenállásai ezután teljesen eltűnhetnek.
Ezért az Iskola évről évre folyamatosan rámutat arra, hogy fel kell oldani ezeket a vérségi kötelékeket. Ez nem azt jelenti, hogy hátat fordítunk minden embertársunknak, hanem azt, hogy teljesen új hozzáállást kell tanúsítanunk irántuk, és hogy ne hagyjuk, hogy bárki vagy bármi visszatartson bennünket.
Eközben azonban ne feledjük, hogy az, amit ellenállásnak vélünk, lehet, hogy a legjobb tanító utunkon!
Ha így kitartunk, belső bizonyossággal, akkor a személyiség új hozzáállásán keresztül a máj meg tud nyílni az új életerő számára. A máj és minden májfunkció, reagál az élethez való hozzáállásunkra: a máj asztrális asszimilációs folyamataival reagál az élethez való kapcsolódásunk természetére. Ha tehát az élethez való kapcsolódásunk a Gnózison keresztül történik, a máj megnyílik az új szidérikus sugárzás felé, amely megfelel annak, amit a szív belélegez. Ekkor valósul meg az igazi, valódi tanulóság, és így teljesen új módon áll be a belső nyugalom állapota. Ekkor a szívvel belélegezzük a Gnózist a vágyakozásunk miatt; a lép-máj rendszeren keresztül pedig, az élethez való új kapcsolódásunk következtében.
Mert most az atom gnosztikus érintése, amely először egyoldalú, egypólusú volt, kétpólusúvá válik.
Ily módon testünk atomjai elérhetik saját megújult állapotukat, ami a magasabb, transzfigurált testek megszületéséhez vezethet.
Barátaink, váljon világossá, hogy a tanulóságnak ez az igazi állapota teljesen elérhető számunkra. Ezért elmondhatjuk, hogy mindannyian meghívottak vagyunk a Királyi Menyegzőre. Ezen a napon mindannyiunknak átadják a meghívólevelet, hogy közeledjünk ehhez a valódi Királyi Menyegzőhöz, mely a Menyegzői teremben vár ránk.
Lépjünk hát be az Új Tudatosság Templomába!
2. beszéd szövege
A modern világ kezdeteitől, nagyjából a görög civilizációtól fogva a világegyetem legkisebb építőkövének vélt atom elképzelése számos változáson ment keresztül. Bizonyára találkoztunk már ezzel a fennálló megállapítással: a kvantumfizika, már nem atomokról vagy részecskékről beszél, hanem csak arról a lehetőségről, miszerint megfigyelhetünk egy ilyen részecskét. Bebizonyosodott: a részecske kép nem a valóság, hanem egyféle tudati szemléleti forma. A természet olyan arcot ölt számunkra, amilyen módon közeledünk hozzá.
Ez hatalmas lépés volt a gondolkodásban.
Valójában nincs atom, vagy részecske, mivel csak rezgés van, ad képet erről egy a múlt századtól létező, húrelméletként emlegetett irányzat, amely az atom fogalmát mintegy érvényteleníti. A világegyetem, az univerzum rezgés által jön létre. Az alapkövek nem részecskék, hanem egyfajta dimenziós idegek, rezgő szálak vagy húrok. Ebből a rezgésből, ebből a hangból és a vele együtt visszhangzó felhangokkal kiteljesedő, teremtő hangból, az Igéből jön létre minden: a tér, az idő, az anyag, az erők, és ezek rezgési mezeje.
Mindez matematikailag is leírható egy húrként, valamiféle szálként, amely teljesen szabadon mozog. Viszont nem kérdezhetjük: „Miből készült ez a kutatott szál vagy húr?” Mert ez egy képzeletbeli adottság, egy tisztán matematikai modell.
A szóban forgó elmélet egyik továbbfejlesztett változata rátalált egyfajta megoldóképletre. Ez azonban problémás, mert a húrmodell csak akkor tűnik helyesnek és ellentmondásmentesnek, ha valószínűsítenek egy 10-dimenziós világteret. Azaz, ha a húrmodell helyes, akkor a 3 ismert dimenzión kívül még 7 másik dimenziónak is léteznie kell.
Mivel a magasabb dimenziók a jelenlegi általános tapasztalás körén kívül esnek, így a tudósok számára nagy talány, egyre nagyobb feladvány ez, vagy ahogyan egy hírportál fogalmazott nemrégiben: „A húrelmélet csakugyan izgalmas elmélet és az is marad…” Hacsak…a tudat át nem tör, vagyis át nem éli a magasabb dimenziók valóságát!
Nekünk, a Szellemi Iskola tanulóinak, nem új gondolat, hogy életünk egy sokkal nagyobb egész, egy Rend része. Az Élő Ige című könyvében Catharose de Petri ezt írja: „A negyedik dimenzió itt van! […] Ez az a dimenzió, amely teljesen kioltja az időt, a távolságot, a múltat, a jelent és a jövőt, a mostot és a hamarosan bekövetkezőt. […] Nagyon csodálatos a háromdimenziósan érzékelő személy számára elképzelni a negyedik dimenzió lehetőségét. Viszont a negyedik dimenzió csak az ötödik, hatodik és hetedik dimenzió kapuja.”
Számunkra, tanulók számára ezért nem meglepő, hogy a húrelmélet szerint minden magasabb dimenzió teljesen körülveszi, és magába öleli, áthatja az előző dimenziót.
Gondolatainkat most fordítsuk az étervilág felé. Az „éter”, mint olyan, nem része a mi hétköznapi, háromdimenziós világunknak. Az éter az ember hétköznapi – általános – tudata számára nem létezik, nem megfigyelhető, nem bizonyítható, nem a fény vagy a rádióhullámok titokzatos hordozója, ahogy azt korábban gondolták. Ez az a dimenzió, kiterjedés, amely minden oldalról körülveszi és áthatja anyagi világunkat, ellenben érzékszerveinkkel mégsem figyelhető meg. Minden róla alkotott képünk a háromdimenziós világ képein és gondolatain alapul, ezért ezek nem helytállóak.
A Szellemi Iskolában megpróbálunk eljutni a szemek használata nélküli látáshoz, ahhoz a gondolkodáshoz, ami elkerüli a szokásos gondolkodási tevékenységet. A tan szerint, ez az új gondolkodási és érzékelési képesség akkor születik meg, amikor a szívből származó fényerők felemelkedhetnek a fej szentélyébe, a főszentélybe.
Amit most leírón érzékeltetni szeretnénk, természetesen csak mankó a hétköznapi tudat számára, pusztán szemléltető képek, hogy segítsék a megértést.
Az ezoterikus tudomány azt állítja, hogy a fizikai testet alkotó anyagatomok körte alakúak, és üregesek. Az éteratomok prizmásak, mint kis piramisok, és hegyükkel áthatolnak az anyagatom északi felén. Az éteratomok körülveszik, és áthatják az anyagatomokat, ahogyan a húrelmélet is modellezni próbálja.
Magának az éteratomnak négy rezgési foka van, négy dimenzióra terjed ki. Először a prizmás éteratomról beszélünk, amely a két legsűrűbb éterből, a kémiai és az életéterből áll, a fényéter pedig spirálszerűen tekeredik köré. Az egész a legmagasabb rezgési állapotú éterbe, a visszatükröző éterbe van ágyazva, mint egy felhőbe.
A lép az éterikus légzésünk legfontosabb központja.
Egyébként az egész emberi szervezet étereket lélegez be, ahol a bőr is fontos szerepet játszik az éterikus légzésben.
Milliónyi és milliónyi éteratom lényegében folyamatosan sugározza átragyogva az egész anyagi testet, át is hatva azt. Eszerint az üreges anyagatomokat mind ezek az éteratomok töltik ki. Ily módon zajlik a normális életfolyamat.
Minden sejtcsoportnak, különleges igényei vannak. Az egyik sejtcsoportnak több kémiai éterre van szüksége, mint a másiknak, vagy több életéterre, fényéterre, visszatükröző éterre.
A test minden sejtcsoportja, néhány kivételtől eltekintve, nagyon sebesen cseréli ki az anyagatomjait; így egy viszonylag gyors anyagcsere-folyamat van szüntelen a testünkben.
Most képzeljük el, hogy egy adott pillanatban belélegezzük a Gnózist, vagyis a négy Szent Eledelt! Ekkor ez a gnosztikus éter-légzés teljes egészében elkezdődik, és a négy új éter atomjai testünk összes sejtcsoportjának minden atomját ezekkel a Szent Eledelekkel tölti meg!
Az ember szinte azonnal meghalna, vagy legalábbis néhány héten belül, ha ezeknek az új éter-atomoknak a hatására az anyagi atomok átalakulása túl gyorsan változna meg. Ekkor az anyagtest egyszerűen összeomlana.
Így már könnyen megérhető, hogy a Gnózisnak biztosan nem szándéka, egy olyan új személyiséget felépíteni, létrehozni, ami a régi, dialektikus személyiség terve és erővonalai szerint való.
Isten Országa nem e világból való!
Ezért a Gnózis soha nem fogja megkísérelni a természetes úton született, anyagi testet elfogadhatóvá tenni az Új Birodalom számára.
Az új Élet jelöltjének valóban szüksége van egy új személyiségre, és mindannyiunknak szükséges felépítenie egy ilyen új személyiséget, új lényt új identitással, új tudattal, ám ez az új személyiség nem a természetszülte személyiség szerkezetén alapul.
Minden atom új arcot, új erőt kap. Így minden atomban új folyamat bontakozik ki.
A két pólus, a Flamma és a Mater, a férfi és a női nézet összekapcsolódik egymással. Ez a valódi magfúzió, az isteni teremtés alapja. Így egy új erő fejlődik ki: az új Matéria, az új Merkúr. Az új Matéria, a kétpólusúság új terméke biztosítja, hogy minden atom most már, tulajdonképpen, bizonyos belső intelligenciával rendelkezzék.
Ez a helyzet a test sejtjeivel is. A sejtek, valamint a sejtcsoportok és a szervcsoportok sok atomból épülnek fel. Mindegyiküket átjárja ez az új intelligencia-erő. A személyiségállapot pedig biztosítja, hogy a közönséges éterekből, a közönséges természet étereiből csak az szívódjon fel, ami elengedhetetlenül szükséges a személyiség fenntartásához.
Mindent egybevetve, amikor a gnosztikus lép-légzés elkezdődhet, a rendszerünk kezdetben csak azt lesz képes kivonni a besugárzó új éteratomokból, ami összhangban van a Merkúr természetével, vagyis kizárólag a visszatükröző étert, a Megújulás tiszta visszatükröző éterét. A megújító erő három másik nézetét a rendszer még nem tudja felvenni.
Ez az állapot tehát valóban kivételes a halandó személyiség számára, hiszen, a gnosztikus fejlődéssel eddig a csúcspontig juthat el. A személyiségkultúra folytatása azonban kizárt a további gnosztikus fejlődésben!
Ebben az állapotban a tanuló olyan személyiséggel rendelkezik, amelyben minden atom, bizonyos értelemben, gondolkodik! Arra gondol, ami hasznos a nagy folyamatban. Nem beleolvad, eltűnik a nagy egészben, hanem részt vesz a nagy folyamatban. Úgy mozog, úgy kapcsolódik a többiekkel együtt, hogy egyre összetettebb rendszereket képezve a lehető legtökéletesebb módon szolgálja a folyamatot, vagyis magát az életet.
A valódi élet nem energiaminimumra, hanem energiamaximumra törekszik!
Kétségkívül: ebben az új, kivételes állapotban az atom gondolkodik!
Ez az új Merkúr, amely teljesen az atomba ágyazódott, a tanuló számára létra, hogy kiszabaduljon ebből a természetből. Létra, amelyet a hétköznapi természetben kapott, hogy felemelkedjen e természet fölé.
A következő alkalommal szeretnénk bővebben beszélni erről a felfelé vivő Merkúr-létráról, amely bennünk is felállítható.
Addig is a megszentelés pillanatait kérjük egymásnak, hogy látva lássunk, és értve értsünk, hangrezgő kozmoszt képezve.
Legyen így!
3. beszéd szövege
Barátaink!
Az előző alkalmon arról beszéltünk, hogy létezik egy új valóság, egy teljesen új dimenzió számunkra, amit éterikus világnak nevezünk. Ott, ebben az éterikus világban rakjuk le az alapokat az Új Ember felépítéséhez.
Minden az élethez való új kapcsolódás által kibontakozó új életmóddal kezdődik. Az új életmódból következik az új éterikus légzés az éter erők, az étertest megújulása. Amikor az étertest megújulása bizonyos mértékig megtörténhetett, amikor a fizikai test atomjait megérintik, és átjárják az új erők, a Fényerők, akkor keletkezik az a nagyon különleges, kivételes állapot, amelyben a test minden atomja feltöltődik egy Fényerővel, az új gondolkodási képességgel. Így a Szellemi Iskola tanulója felállíthatja magában Merkúr létráját, hogy teljesen meghaladhassa a hétköznapi, biológiai életet.
A főszentélyben egy sor sejtcsoport található, amelyek nem, vagy csak nagyon lassan vesznek részt az anyagcserében. Ezek a sejtcsoportok éppen emiatt képesek teljes mértékben befogadni és megvalósítani az új folyamatot. A visszatükröző étert főként a kígyótűz csatornája szállítja felfelé a főszentélybe, hogy belépjen a főszentélyben található különböző sejtcsoportok anyagának üreges atomjaiba.
A főszentélyben vannak olyan sejtcsoportok is, amelyek az új éterek megérkezéséig csak lappangó, rejtett állapotban vannak. A fejben számos úgynevezett vakfolt található, pontok a fej sejtcsoport-rendszerében, amelyek egyáltalán nem működnek a hétköznapi természet-emberben. És most ezekről a sejtcsoportokról van szó!
Az új szív- és májlégzésen keresztül kezdjük birtokba venni az új Merkúr-erőt a rendszerünkben. Amikor ez az erő elég nagy, elkezdjük belélegezni a gnosztikus visszatükröző étererőket. Minden atom magába szívja ezeket. De mivel a visszatükröző éter szinte kizárólag az idegrendszer és a főszentély funkcióinak ellátására szolgál, ezért felfelé a kígyótűz csatornán keresztül a főszentély irányába haladnak, ami által ez a csatorna nagyon fényessé és tüzessé válik. Így a tanítvány ebben a folyamatban halad Merkúr igazi, gnosztikus létráján napról-napra.
Minden lépés, amit őszintén megélt tanulóságunkban teszünk, hozzájárul ehhez a hatalmas folyamathoz. Az a célunk, hogy itt, most, ezek a pillanatok is a Merkúr létránk fokaivá váljanak.
Amikor az új visszatükröző éterek koncentrálódnak a főszentélyben, és bizonyos pillanatban a tüzes lángok kicsapnak, ezt nevezzük a pünkösdi lángoknak! Amikor a gnosztikus visszatükröző étert a léprendszeren keresztül is be lehet lélegezni, az új sejtcsoportok a főszentélyben életre kelnek; az eddig alvó szervek felébrednek és új képességükkel új tudatot tesznek lehetővé.
Ily módon a jelölt felébredt tudathoz jut az új gnosztikus birodalomban, az új Életterületen. Amikor pedig az új tudatelv lángja így meggyullad, és egyre fényesebben kezd égni, megszületik az új Lélektest magja is.
Amint a lángnyelvek kezdenek megnyilvánulni a tanulók feje körül, és a felébredt tudat áttör, akkor megszületik az új Lélektest embrionális elve is. Ez az, ami ezután képessé tesz minket egy teljesen új érzékszervi érzékelésre. És pontosan ez az érzékelés, de legalábbis ennek csírái szükségesek ahhoz, hogy a 2. szolgálaton említett, húrelmélethez hasonló nagyszabású, a végső valóságot célzó elméleti konstrukciók és matematikai modellek végre átélhető és megtapasztalható valósággá emelkedjenek.
Ugyanakkor, mi is, mint a Szellemre törekvők közössége tanulhatunk a modern fizikától vett analógia alapján, hogy a korszakok, ciklusok és azok jelzőkövei, égi jelei, mint most a T Corona Borealis nóva csillag, nem abszolút bizonyosságok. Hanem a bizonyosságra irányuló tendenciák, egyfajta valószínűségi függvények, melyek akkor és annyiban válnak valóra, amennyiben ráhangolódunk, és megvalósítjuk a jelek mögötti szellemi valóság erővonalait.
Barátaink!
A Pelikán templom névadója, a pelikán, mint önfeláldozó misztérium-madár, Krisztus és hierarchiája hármas – szellem, víz és vér általi – újjászületési misztériumát ábrázolja. Ez ugyanaz, mint a megújulás háromsága: Flamma, Materia, Mater. Amikor az új Materia, az új Merkúr jelen van a Menyegzői Terembe meghívott tanítványban, vagy éppen kinyilatkoztatja magát, akkor az emberi lény atomikus kisugárzása világos, égkék színű.
A tanítványt mintegy körülveszi ez a világos égkék ruha. Ebben a köntösben kezd megjelenni egy galambszínű lágy, világos, árnyalat. Így már megérthetjük a szent iratok számos galambábrázolását és szimbólumát is!
És így látjuk, hogy a felkészült tanulóban jelen van a Flamma, az új asztrális Tűz, a pozitív pólus, valamint a befogadás Anyaga, a negatív pólus; és hogyan születik meg ebből a kettőből az új Materia, az új Merkúr. Ezt az új Materiát, ezt az új Merkúr elemet, most már használni kell, most már mi is használhatjuk.
Ha egy tanuló eljutott odáig, hogy ez a Merkúr-elem elkezd megnyilvánulni benne, akkor már nem tud visszafordulni!
Ha megpróbálná, akkor, ahogy Christian Rosenkreuz történetében, erős ellenszél támadna. Aki megkapta a megújulás Erejét, annak tovább kell mennie.
Amikor C.R.C. megérkezett a kereszteződéshez, az útelágazáshoz, és spontán módon választott, lehetetlen volt számára, hogy visszaforduljon!
Ő is először azzal a problémával szembesül, hogy melyik utat válassza. Korunk racionális embere mindig azt kérdezi, akár másoktól, akár önmagától, és mi tanulók is gyakran kérdezzük magunktól és egymástól: melyik utat válasszam, melyik utat válasszuk?
Ha most tennénk fel ezt a kérdést, a válasz az lenne: a Szőnyegen állni, és azon maradni. És ha problémákkal vagy kételyekkel szembesülünk, akkor csak egy megoldás van számunkra: továbbra is az összpontosított jelen valóságában várni a Lélek rezdülésére, mely minket a számunkra helyes és egyetlen útra spontán módon fog ösztökélni, mint C.R.C.-vel is tette.
A jelölt tehát úton van kenyérrel, vízzel és sóval, vagyis birtokolja a Flammát, a Matert és az új Materiát, az új Merkúr-elemet. És most felmerül számára az Út problémája, miközben a Szőnyegen áll.
Mit tesz most?
Veszi a kenyerét, megeszi a kenyér egy részét, a többit megosztja a galambbal. Így táplálkozik a Kenyerével, a Flammával, az új asztrális Tűzzel, az új elvvel önmagában: Materiával, Merkúrral. Látjuk, hogy az új asztrális Flamma-elvet, a pozitív elvet használja, hogy táplálja az új Materiát, az új Merkúr-elvet önmagában.
Ezt kell tennünk.
Ezt az új Merkúr-elvet, ezt az új Materiát, ezt a galambot, a történetben megtámadja a fekete holló, a régi anyag. A bennünk lévő új anyag a galamb; a régi anyag a holló. És amikor az ember az új Flamma-elvvel, a Kenyérrel eteti a Galambot akkor megjelenik a fekete holló, hogy elűzze a galambot. Vagyis a két természet küzd bennünk!
És C.R.C. hűsége és elkötelezettsége a benne lévő galamb-elv segítésében és védelmében, oly mértékben nagy céljára összpontosítja, hogy spontán módon a helyes útra lép.
Szóval mit kell tennünk, barátaim?
A Szőnyegen állni, és állva maradni, megszakíthatatlan fókuszban!
Ezért Christian Rosenkreuz, miután először otthagyta a kenyerét, átadja a vizét a második Kapunál, majd a sóját is. Ez azt jelenti, hogy C. R. C. feltétel nélkül rábízza magát háromszoros új lehetőségével a nagy üdvösség-folyamatra.
Tegyük fel most, hogy mi – tanulók is – elindulunk a Menyegzői Terem felé. Akkor megvan az elemi alkalmasságunk a Menyegzői Terem számára, és az erőnk is, hogy áttörjünk minden problémán. Személyiségünk minden anyagi atomja, rendszerünk minden szervének és sejtcsoportjának minden atomja akkor birtokolja ezt a két új erőt, a Flammát és a Matert, a máj és a szív új Gnózis-kisugárzását.
Ebből fejlődik ki, vagy éppen fejlődőben van az új galambszínű Materia, az új Merkúr-erő. És most, hogy az új Materia, az új Merkúr-erő jelen van bennünk, elkezdhetjük a harmadik gnosztikus légzési folyamatot is, nevezetesen a lép légzését.
Testvérek!
Ezzel a háromszoros légzéssel leszünk képesek ténylegesen az új éterikus légzést megvalósítani, felállítani a Merkúr botot és jó véghez vinni küldetésünket a világban!
Így legyen!