Kedves Testvérek, kedves Barátaim!
Decemberi Templomszolgálatunkon az alábbi szavakat hallhattuk:
„Ahogyan elérkezik életünknek is az a szakasza, ahol a szellemi világ elhagy minket, úgy az év körforgásában ugyanez érkezik meg közvetlenül a 12 Szent Éjszakát megelőzően, Karácsony előtt. Most sohasem látott mértékben magunkra vagyunk hagyatva. Ez alatt a rövid időszak alatt magunknak kell kézbe vennünk a sorsunkat. Egyedül vagyunk és most azokra a belső erőkre kell támaszkodnunk, melyeket – mint saját erőinket – már kivívtunk magunknak.
Így ez az időszak különösen nagy próbatétel, mert ez adja meg a választ arra a kérdésre, hogy átvehetjük-e most már a teljes felelősséget saját utunkon, tovább tudunk-e haladni egyedül, anélkül, hogy bármiféle segítségre lenne szükségünk.
Ha komolyan vesszük a szellemi utat, akkor egyre inkább megjelenik bennünk az a szükséglet, hogy lelkünk minden munkáját és igyekezetét a felkészülésre fordítsuk.”
Ezen gondolatok jegyében Karácsonyi kívánságaink középpontjába két impulzust szeretnék helyezni – és ezzel két gondolati erőt megjeleníteni.
Két impulzust, melyek hiányát mindennapi, személyes életünkben, vagy a világ folyását szemlélve egyaránt tapasztaljuk: a szabadság és az empátia gondolatát.
A szabadságét akkor, amikor az előttünk álló időszakban, a Karácsony és a Vízkereszt közötti napok misztériumában megnyilvánuló isteni erők jelenléte visszahúzódik. Visszahúzódik, odaajándékozva számunkra a legtöbbet: a sors-erőktől független szabadság lehetőségét, hogy lehetőségünk nyíljon legbensőbb Önvalónk erejéből megerősíteni azokat a szellemi impulzusokat, melyek szabad elhatározásunkból az előttünk nyíló esztendőben tovább vezetnek bennünket utunkon.
Az empátia – azaz a beleérző képesség – gondolati erejét pedig azáltal, hogy egy antropozófus testvérünk, Szergej Olegovics Prokofjev gondolatait szeretném megosztani ennek az időszaknak a szellemi történéseiről.
Egy közös mozdulatot szeretnék tehát megtenni Veletek, kedves Barátaim, egy gyógyító mozdulatot.
Egy mozdulatot, ami az ember és az emberiség szellemi nagykorúságának, szabadságának irányába hat, és amely ebben a különös világhelyzetben egyszerre öleli át orosz és ukrán testvéreinket valamint az antropozófia útján haladó barátainkat:
Prokofjev: A tizenkét Szent Éjszaka és a Szellemi Hierarchiák
A fenti sorra kattintva az írás külön ablakban olvasható, letölthető.
Ezekkel a gondolatokkal kísérve szeretnék benső békében Áldott, a Szellem erejében építő és gazdag Új Esztendőt kívánni.
Szeretettel: Grócz Attila
